Best of öcsém

- Hallottad, hogy a Laci vett egy lakást Veszprémben?
- Olyan hangosan vette?

Bence jobb, ha vigyáz

Unokaöcsém folyton bántalmazza az öcsém haverját, a piroshajút. Persze ha Ádám csak ráfújna, Kisgyerek repülne kb. Új-Zélandig... de igazából nyilván nem bántaná soha. Mindenesetre a napokban tájékoztatta:

- Töki, az a szerencséd, hogy ilyen aranyos fejed van, különben már rég összevertelek volna.

P.S. De végül inkább ezt a képet csinálta az eső után a pocsolyában dagonyázó törpevaddisznóról:

Bőgőmasina

Bedobtam egy kisollót a táskámba, aztán meg belenyúltam, jó kis horror volt, úgy kaptam vissza a kezem, mintha kígyó csípett volna meg - na jó, lehet, hogy nem, mert még sosem csípett meg kígyó -, mindenesetre ez a k.va olló a jobb középső ujjam körömágya alá ment.

Vérzett eléggé. Otthon persze se Betadine, se fertőtlenítő kendő, se semmi, a pálinka meg hirtelenjében eszembe se jutott, OK, akkor legalább kinyomkodom jól. Szépen higgadtan, fapofával nyomkodtam, aztán amikor úgy gondoltam, hogy már biztos vérzett eleget, akkor abbahagytam, be is ragasztottuk, majd mikor mindezen túl voltam, akkor fordult egyet a világ, közöltem, hogy jó, akkor én MOST vagy hányni fogok, vagy elájulok, de a kettő közül legalább az egyik elég valószínű, na, melyik legyen.

Végül aztán idáig nem süllyedtem, viszont bementem a szobába, bekúsztam a takaró alá, megkérdeztem, hogy baj-e, ha legalább sírok egy kicsit, az hálisten nem volt baj, szóval sírtam, mert bibis lett az ujjam :-D

Utána meg röhögtem, hogy mennyire nem bírom a gyűrődést, és az a csoda, hogy még életben vagyok egyáltalán, meg az is vicces, hogy először mindent szépen megoldok, és amikor már egyébként nincs baj, na, AKKOR tök fölöslegesen cirkuszolok.

Titkos jótevő

- Csináltál te valamit a vízcsappal?
- Nem, miért?
- Most el lehet zárni.
- Ööö... akkor igen.

Legközelebbafejedethagyodelédeslányom

Leslattyogtam múltkor az üzemorvosi rendelőbe refluxbogyóért, mert ha nincs, akkor köhögök, és az nem annyira funky.

Megkaptam a receptet, amit szerintem ugyanazzal a kézmozdulattal hagytam el, mint amelyikkel átvettem. 

Kerestem pár napig, de meguntam köhögni, és inkább elmentem a gyógyszertárba kérni valami vény nélkül is kiadhatót, aztán majd még kereshetem tovább az eredetit.

Sorra kerültem, leraktam a táskámat meg a könyvemet a pultra, és felvázoltam a problémát. Kaptam is valami izét, (nem jó semmire, nyilván, de sebaj, majd talán kapok új receptet), kifizettem, elraktam, köszöntem, fogtam a táskámat, indultam.

A KÖNYV!!! - szólt utánam a sorban mögöttem álló csávó.

Hű, köszi, mondom neki, így szoktam elhagyni könyveket máskor is.

Meg recepteket, mondja.

És röhög.

Best of Bence

Tudja a színeket! (Pjosz, kík, zözd, száji, bojdó Fabia)

Mutat az öcsém vöröshajú haverjának, Ádámnak a fejére:
- Pjosz?
- Töki, b.zmeg, nem igaz, hogy már te is kezded....

Hideg volt, de meleg lesz*

Piszkosul fel kellett öltözni reggel: harisnyanadrág, meg hosszúujjú, meg farmerkabát, plusz még kendő is, ez utóbbiból - időnként kiderül, - még mindig nincs elég, a múltkor kellett volna egy natúrszínű, meg valami pirosas, és nincs, nincs, NINCS egy kendőm, amit felvegyek :-D

Viszont ezt se mutattam még, pedig áprilisi kendő egy áprilisi képen, amikor még június volt:

Kössetek-horgoljatok kendőt, szerintem nyáron nélkülözhetetlen kiegészítő. Nekem ma a nyakamba kellett - fránya torokfájás -, de máskor meg bevethető kardigán helyett, például nyáresti andalgáshoz tökéletes, és a szúnyogok is ajánlják, mert könnyebben meg lehet csípni az embert.

*Lovasi: Szilvafácska