Bedobtam egy kisollót a táskámba, aztán meg belenyúltam, jó kis horror volt, úgy kaptam vissza a kezem, mintha kígyó csípett volna meg - na jó, lehet, hogy nem, mert még sosem csípett meg kígyó -, mindenesetre ez a k.va olló a jobb középső ujjam körömágya alá ment.
Vérzett eléggé. Otthon persze se Betadine, se fertőtlenítő kendő, se semmi, a pálinka meg hirtelenjében eszembe se jutott, OK, akkor legalább kinyomkodom jól. Szépen higgadtan, fapofával nyomkodtam, aztán amikor úgy gondoltam, hogy már biztos vérzett eleget, akkor abbahagytam, be is ragasztottuk, majd mikor mindezen túl voltam, akkor fordult egyet a világ, közöltem, hogy jó, akkor én MOST vagy hányni fogok, vagy elájulok, de a kettő közül legalább az egyik elég valószínű, na, melyik legyen.
Végül aztán idáig nem süllyedtem, viszont bementem a szobába, bekúsztam a takaró alá, megkérdeztem, hogy baj-e, ha legalább sírok egy kicsit, az hálisten nem volt baj, szóval sírtam, mert bibis lett az ujjam :-D
Utána meg röhögtem, hogy mennyire nem bírom a gyűrődést, és az a csoda, hogy még életben vagyok egyáltalán, meg az is vicces, hogy először mindent szépen megoldok, és amikor már egyébként nincs baj, na, AKKOR tök fölöslegesen cirkuszolok.
