2012. december 31., hétfő

Időzítés

Nesze neked, védőoltás, olyan influenzás vagyok másfél hete, hogy ki se látok a fejemből, így aztán idén olyat teszek, mint még sose: egyedül fogok itthon dekkolni szilveszterkor.
Biztos tök jó lesz.

2012. december 25., kedd

Best of nagybátyám karácsonykor

... most lefényképezzük, fölrakjuk a fészbúkra, aztán lehet leszedni.




Best of öcsém

Rajzol narancssárágval egy ötfarkú disznót, és a kezembe nyomja:
- Na, melyik mese ez?
- Mittudomén, haggyábékén, vagy mondd meg.
- Kismalac, és a farka sok.

2012. december 20., csütörtök

Útvonalterv

Holnap jön haza Judit húgom, és én vasárnap szeretnék elhúzni a mamához, következésképpen keményen két nap áll rendelkezésre, hogy mindent megvásároljak karácsonyra, mert még semmi nincs, de ezt tényleg úgy kell érteni, hogy semmi. Na jó, hazudtam, mert a Benecnek már megvan az ajándéka, a Tesz-Vesz Várost kapja, kivéve ha megharap, mert akkor egy jó nagy seggberúgást.
Mindenesetre kaja például TÉNYLEG nincs, márpedig Judit miatt intenzív vegaság következik, amit lehetőség szerint minél nagyobb változatossággal kell megoldani, nehogymá' pont itthon kapjon skorbutot vagy valamit az a gyerek.

Na szóval holnap jön Judit, és valahol az Allee plazma környékén veszem át a támogatószolgálattól - elég jó nekem, hogy megúsztam egy odavisszát Miskolc-Budapest-Miskolc viszonylatban -, és már szóltam neki, hogy kevés cuccot hozzon haza, mert rögtön egyből turnézni indulunk.
A következő állomásokat tervezem:
1) Allee, veszünk "valamit" Juditkának (bízom benne, hogy meg fogja mondani, mit szeretne ajándékba, különben megszívtam).
2) Hoppsza, fel a négyes villamosra, és irány a Barka, mert kaptam Kinga lakótársamtól ajándékba Barkautalványt - de tényleg :-))))) - ami nagyon kapóra jött, mert a Gyalázatos Noéminek meg sálat kell kötnöm bordó fonalból, és olyanom pont nincs otthon.
3) A Király utca felől szépen elslattyogunk a Madách Imre útra a Brigádboltba borlekvárért, amit mittudomén, hogy kik fognak kapni ajándékba, csak úgy jó ötletnek tűnt vásárolni néhányat.
4) Kimászunk a Deákra, fel a villamosra, és akkor elmegyünk a Csarnokba, amit DIREKT nem iktattam be első állomásként, pedig lehetett volna, de halat kell venni, azt meg nem akarom utána végighúzgálni a fél városon.
5) Ott a Csarnok közelében van a József körúton egy indiai bolt, na, oda is megyünk, mert álló farkú macskát kell vennem az öcsémnek karácsonyra. (Minden évben ilyet kap.)
6) Aztán a Kálvin téren meg felszállunk a metróra, és jól elmegyünk végre haza, kivéve ha valahol megállunk még fenyőfát venni.

Szerintem ez így pont jó lesz.
(Alternatív útvonal, csak úgy pont távolodunk: Csarnok-Macskabolt-BónuszBrigád-Barka-Westend az Allee helyett, és a Nyugatiból haza. Csak így mi lesz a hallal. Most akkor melyik jobb? Vagy vigyek hűtőtáskát? Vagy elég hideg van?)

Másnap meg leadom a Jucust a tisztelt bátyjának, én meg elmegyek a piacra meg a teszkóba, és veszek mindenféle kaját is. Vasárnap főzök, délután meg teljesen szabálytalan fadíszítés - már ha lesz fa -, és utána irány a mamma.

Basszuskulcs, ezt már leírni is borzalmas volt.
Majd jövök beszámolni, hogy sikerült-e megvalósítani, vagy idén inkább elmarad a karácsony :-)





2012. december 18., kedd

Hallgassatok rendes zenét

Az úgy volt, hogy szólt a kolléganőm, menjek koncertre, és vigyek még embereket, mert a tesójáék lépnek fel, és kell a közönség. Mit játszanak? Bluest. Ajaj... De ez nem OLYAN. Ez JÓ. Majd meglátod.
És megláttam.
Szóval Mojo WorKings, és menjetek mind, hallgassátok meg egyszer, bár mondjuk EGYSZER nem lehet, mert utána még majd akarjátok megint.


Ez volt a reklám.

2012. december 17., hétfő

Játék másnap(os) reggel

"Rajzolj a hátamra csigát, én meg kitalálom, hogy mi az."

2012. december 12., szerda

Télisport

A munkahelyi korcsolyaszakosztály (TO, informatika, nemzetközi ügyek), a szokásos csatlakozó adóhivatali dolgozókkal, meteorológusokkal és egyebekkel kiegészülve hétfőn megejtette a heti kötelező jellegű randalírozást a műjégen. Az a helyzet, hogy megittunk egy liter pálinkát, amitől vidámak voltunk, és hirtelen nagyon tudtunk korcsolyázni is, szóval akkor jó ötletnek tűnt, kedden reggel viszont már voltak kétségeim ezzel kapcsolatban.


Attól tartok, hogy fékezni meg koszorúzni idén sem fogok megtanulni, de már majdnem tudok hátrafelé korizni, mert hát lássuk be, hogy az nélkülözhetetlen.

(A takarodózene alatt még egy utolsó utáni körre visszasunnyogni, amikor már mindenkit zavarnak lefelé: priceless :-))

Téli testápolás

Szerintem botrány, hogy az egyébként normál bőröm hogy bír viselkedni, amint egy kicsit hideg lesz. Az arcom piros foltos, a kezemet simán lehetne használni smirgli helyett, a lábam szárán meg hipphopp kijön a szokásos téli ekcéma.

Erre kapásból mindenki azt szokta mondani, hogy shea-vajat kell használni, mert az aztán mindenre jó, aha, csak nem nekem. Tavaly kipróbáltam, elég is volt. Mindig fülig csupa zsír (vaj) volt mindenem, alatta a bőröm meg pont ugyanolyan ramaty állapotban maradt, mint addig volt.

Hidratálókrém-fronton az tette be a kaput, mikor az egyik mülleres natúrkozmetikum használata után lettem szép piros foltos, akkor elmentem a gyógyszertárba, és begyűjtöttem egy kupac termékmintát. Lássuk sorban:
- A Bioderma az elvárásoknak megfelelően teljesített, azaz pocsékul.
- Az Yves Rocher, bármennyire is szeretem, ezúttal kiesett, a hidratálója nem hidratál. Vagyis nem eléggé.
- A D'Oliva nem volt rossz, de kevés. Talán más terméket kéne tőlük próbálnom.
- A La Roche Posay viszont kifejezetten jó, és hát persze valamivel drágább, mint a drogériákban kapható krémek, de még pont megfizethető, szóval lehet, hogy leginkább itt kéne keresgélnem.

A kézkrémek között egyelőre nem találtam olyat, amire a csiszolópapírrá változott bőröm úgy érdemben reagálna valamit. Müller sajátmárkás Terra Naturi bukta, az Yves Rocher citromos-vaníliás csak dísznek van, az árnikás a semminél egy kicsivel jobb.  Kék Niveát csak éjjelre tudok használni, mert zsíros, éjjel javít is a helyzeten, de nappal mit csináljak? Azt hiszem, az segít a legtöbbet, ha soha nem felejtem el felvenni a kesztyűmet kint.

Testápoló is kéne valami jó. Mondjuk mostanság natúrszappanokat használok, és állítólag aki olyat használ, az majd nemsokára egyszer és mindenkorra ki is dobhatja a testápolóját. Aha, persze. Szóval maradjunk abban, hogy testápoló is kell. Ezekkel a szappanokkal még kísérletezem egyébként, mert a Holt-tengeri iszapos elvileg jó az ekcémára, remélem, még nem késtem el.

Szóval hideg van, és ez nem tesz jót, viszont legalább lehet végre korizni :-D

2012. december 10., hétfő

Újfajta móka

Ezzel mondjuk főleg az lesz, hogy lebontom, de a lényeg megvan: tudok zoknit kötni!


Best of családom

Best of egyik nagybácsi: 
- Azt mondják, hogy a kinti meg a benti hőmérséklet között ne legyen tíz foknál nagyobb különbség. Az már árt az embernek, ezért nem jó a klíma sem. Hát kint most mínusz négy fok van, én meg nem győzöm hűteni a lakást...

Best of másik nagybácsi (unokatesóméktól hazafelé menet):
- Hirtelen milyen sötét lett.
- Hát mert eljöttünk Zuglóból, és ez már a tizedik kerület. Azt képzeld el, mi lehet a nyolcadikban.

Best of öcsém: 
A mamánál reggel jöttünk elő a szobából a sógornőmmel. Kócos haj, álmos fej, egyenpizsama. Öcsém ránk néz:
- Micsoda vonulás...
(Aztán egyébként főzött nekünk kávét.)

2012. december 7., péntek

Hiányállapot

Napról napra fájóbban és torokszorítóbban hiányzik az életemből a gyengédség és a szeretet, amit egy másik ember tud adni az egyiknek. Nem tudom elképzelni, hogy a következő 30-40 évet ép ésszel kibírnám ÍGY.
Ez egészen egyszerűen életellenes.

2012. december 5., szerda

Skizo kendő

Nem is tudom, hogy Annás vagy Luca volt a "keresztanyja" ennek a kendőnek, ami azért kapta ezt a munkanevet, mert - a színátmenetek miatt - a két oldala olyan, mintha két különböző kendő lenne, az összkép viszont mégis eléggé "egyben" van.




2012. december 3., hétfő

Panel

A múlt héten ünnepélyesen beletört a kulcsom a postaládába.
Néztem bután, hogy most mi legyen, felfeszíteni nem tudtam, pótkulcsom meg nincs.

Aztán tegnap este végre összetalálkoztam valakivel a hatodikról, aki simán kinyitotta a postaládámat a saját kulcsával. És nyitva hagytuk. Számlákat talán nem lopnak :-D

2012. december 2., vasárnap

Még egy vásárfia

Ez a nyakmelegítő is Miskolcra készült, pár óra alatt megvoltam vele. A gombokat a mama készletéből varázsoltuk elő.


Inspiráció: a csipkés kézmelegítő mintája Annástól http://www.barkafonal.hu/shop/blog/horgolosuli-lecke22/ 
Fonal: Wendy Mode
Tű: 4,5 
Háttér: egész délelőtt fát hordtam be a mamának :-)

Best of nagybátyám

Az én nagybácsim ritkán szól, de akkor aztán olyat :-D

1.
A nagyanyám alsó szomszédjában lakik - a kerteket természetesen összenyitották -, és bár majdnem 60 éves (pontosabban 56), a mama nem bírja ki, hogy ne főzzön rá, különben hátha éhen hal szegény gyerek. A múltkor a sógornőm vitte le neki az ebédet, nem ételhordóban, mert az nincs, hanem a mama egy nejlonszatyorba szokott belepakolni 2-3 egymásra tornyozott kislábost.
- Ez egészen olyan, mintha Anyu hozta volna...
Sógornőm már épp elkezdett örülni volna, de a nagybátyám folytatta:
- ... pont ugyanúgy kifolyt a leves fele.

2.
Ha belóg a konyhába valamelyik macska a sok közül, a nagyanyám mindig méltatlankodó "kifelé" utasítással ebrudalja ki.
Mivel a nagybácsim is szokott nekik enni adni, ezért az ő küszöbén is gyakran bandáznak. Bemenni persze hozzá se szabad, de a Kurnyónak ma sikerült.
- Na, menjél csak ki - szólt rá a nagybátyám.
A macska faarccal gyalogolt az ellenkező irányba.
- Sicc! - próbálkozott egy másik verzióval.
A macska a füle botját se mozgatta.
Mire a nagybátyám elkezdett vigyorogni, és vékony nénihangon rászólt, hogy:
- Kifelé!
Mire a macska szélsebesen elkotródott.