2012. december 7., péntek

Hiányállapot

Napról napra fájóbban és torokszorítóbban hiányzik az életemből a gyengédség és a szeretet, amit egy másik ember tud adni az egyiknek. Nem tudom elképzelni, hogy a következő 30-40 évet ép ésszel kibírnám ÍGY.
Ez egészen egyszerűen életellenes.

8 megjegyzés:

a Matula ikrek írta...

Jogos a két pont!
Én ilyenkor meglátogatom az öt keresztlányomat, és még bele is fájdul a nyakam a sok ölelgetésbe.
Szólj Bencének, hogy gyengéden harapjon beléd... ;o)

Zsuzsa írta...

Annyira a szívemből szóltál. Minden napom a túlélésről szól-egyedül egy nőnek nagyon nehéz. Az érzelmi részéről nem írok, mert az annyira hiányzik, m egy falat kenyér...

GumiPók írta...

Először nem akartam kommentelni, mert hogy jövök én ahhoz, hogy osszam az észt, amikor gyakorlatilag 15 éves korom óta sosem voltam egyedül, vagy ha igen, akkor önszántamból tettem ezt - tehát szerencsésnek mondhatom magam. Mégis aztán eszembe jutott, hogy a családunkban három olyan pár is van, akik az interneten találtak egymásra. Ebből az egyik már házaspár, a másik több éve együtt él, a harmadik pár külön él, de csak azért, mert egyikük külföldön dolgozik. Lehet, hogy érdemes ezt is megpróbálni, még akkor is, ha az ember idegenkedik tőle egy kicsit. De vesztenivaló nincs (illetve dehogynem!).
Amúgy meg nem értem, hogy fiatal, értelmes nők miért kényszerülnek egyedül lenni... hol vannak a hasonkorú fiatal, értelmes férfiak???

a Matula ikrek írta...

Csatlakozva GumiPók szavaihoz, én is élő példa vagyok a neten talált pasi esetére, aki most kispárnával a fején alszik mellettem, mert már megint hajnali kilenckor klimpírozok a gépen. Konkrétabban mi az iwiw Pasik és Csajok alkalmazásában találtuk meg egymást. Banális, sőt szinte ciki, de mit csináljak, legalább meglett. :o)

Maris írta...

Bence olyat harapott belém gyengéden - egy vékony pamut és egy vastag kötött pulcsin keresztül -, hogy harmadik napja sötétbordó véraláfutásos, és még csak ma kezdett zöldülni. Játszott a kis tündérbogár.

Net. Maradjunk abban, hogy kipipálva.

KicsiKató írta...

Fájó szívvel egyet kell értsek. Ha szerencsés napom van, sikerül jó mélyre elnyomnom magamban mindenféle ezirányú vágyat.

Gabella írta...

Ha kipipálva, próbáld újra! Hátha... De én se értek hozzá, 16 éve szerencsém volt.

Maris írta...

Azért rám nézve ez nagyon romboló hatású. Nem könnyű ám mindig újrapróbálni.