Mosolyszünet

Nem is tudom, valahogy a világ és én most nem olyan viszonyban vagyunk egymással, mint máskor. Vagy csak nincs most nyitva az a szemem, amivel meglátom azokat a dolgokat, amiktől olyan a világ, amilyennek én szeretem. Nem mindenen lendít át az optimizmus, a c-vitamin, a társaság, vagy a kitekert, savanykás-kesernyés humor. Sem.
Pedig nem történt semmi. Semmi olyan, amihez ne lennék szokva.
Csak most egy kicsit nem lelem örömem az életben.
És közben csodálkozom, mert ez nem én vagyok.
De akkor hova lettem?
És mikor jövök vissza?
Alig várom.