Múlt vasárnap nagyanyám vadast főzött ebédre, amit nagyon szeretek, meg volt húsleves is, amit viszont inkább elkerülök jó messziről, ha lehet.
Még jó, hogy van öcsém, aki ilyenkor felvilágosít.
- Ugye tudod, hogy nem vagy normális?
- Na, most megint mé'.
- Nem zavar, hogy a vadas igazából összeturmixolt húsleves egy kis tejföllel?
Ha egy üzlet beindul
2 hete
6 megjegyzés:
Az élet fájdalmas megvilágosodásai, mi? :o)
Ilyenkor mindig nagymamák örökbefogadására gondolok. :oP *száját nyalogatja*
Meg babérlevéllel :)
Egyik gyerekkori kedvencem volt, finom nyúlhússal... nyami.
Aha, csak szerintem az öcsém nem akkora gasztrozseni, hogy a babérlevelet is kapásból megmondta volna :-D Így is büszke vagyok rá, hogy férfiember létére felfedezte az összefüggést.
(Bár lehet, hogy neki kellett szétpasszíroznia a zöldségeket :-))
Nem is tudom, hogy a mama főzte-e valaha nyúlból, de hogy kacsahússal sokszor volt, az biztos. Most a levesből kiszedett húst akarta hozzá még megsütni, de inkább nem kellett volna próbálkoznia :-D
Szóval mindenki nagyon gondolja meg, hogy tényleg örökbe akarná-e fogadni a nagymamámat, mert a főzőfunkció már nem működik rajta rendesen :-D
Köszi a sztorit! :-)
Szívesen, bármikor :-D
(Gondolom, holnap is mond az öcsém valami kedveset, akkor majd frissítem a rovatot :-))
Megjegyzés küldése