2012. július 3., kedd

Fahrenheit

A buszmegállóban éreztem reggel, és megint beugrott, hogy ez a volt főnököm illata. (Persze ő is meghalt már, néha olyan nyomasztó, hogy egy csomó halottról blogolok.)

Mesélte, hogy kavart egyszer egy férjes asszonnyal, tőle kapta az elsőt, mert a férjének is ilyen volt, és legalább ezzel próbálta csökkenteni a lebukás esélyét. Aztán a nőügynek vége lett, de a parfüm maradt, mert megszerette, és a későbbiekben már mindig ezt használta. .

Az utolsó nyáron történt, hogy amikor valamiért bejött a főiskolára, beugrott hozzám, és ismeretlen indíttatásból lenyomott két puszit. Én megjegyeztem, hogy milyen finom illata van, ő meg vigyorgott a szakállába, és azt mondta, hogy itt lesz még egy darabig, és ha akarok, nyugodtan átmehetek szagolgatni.
Nem mentem, de azóta is mindig ő jut eszembe, ha Fahrenheit-illatot érzek.

5 megjegyzés:

Babi néni írta...

És Jetinek is ilyen van. :o) Én vettem neki. :o) Lebukás veszélye persze nem állt fenn.

Moncsi írta...

Dízelmozdony szagú is van parfümben, Lányok? :))Apának olyan van...

a Matula ikrek írta...

Nálam most a csokireklámos Axe a menő, bár mondtam is Zolinak, hogy azt itthonra használja, elmenni meg a másikat (mert nem volt több flakon a boltban, ahol kettőt fizet, hármat vihet akcióban vettük).
Szerintem nem nyomasztó, ha halottakról írsz, az emberek örülnek, ha valaki emlékszik rájuk. :o)

Éva írta...

Nekem a Fahrenheitről meg ez a q..a meleg jut eszembe - mit eszembe, állandóan a bőrömön érzem...

Alíz írta...

Ha nem is kommentelek sűrűn az utóbbi időkben, attól még olvaslak ám. :) Szép dolog megemlékezni elhunyt emberekről függetlenül a kontextustól, mindig lehet valamit tanulni az ilyen történetekből. És egyáltalán nem nyomasztó.
A Morfondír blogomon beneveztem egy játékba, amire meghívlak téged is - néhány kérdésben igencsak kíváncsi vagyok a markáns véleményedre. Ezen a linken megtalálod a további részleteket is: http://torzsasok.blogspot.ro/2012/07/kerdezz-felelek-jatek.html