2012. augusztus 5., vasárnap

Judit húgom visszament

Én meg itt maradtam.
Ezt asszem, soha nem fogom megtanulni kezelni.
Felkapom a fejem a neszekre, és kilenckor el akarom küldeni fürödni, és mikor rájövök, hogy nincs itt, akkor ezerszer megbánom, hogy csúnyán néztem, felemeltem a hangom, vagy keveset foglalkoztam vele.
Ő meg azt motyogta, hogy bocsánat, vagy mosolyogva állt, és simogatta a karomat, mikor én épp haragudtam.
Hát akkor most mit csináljak???

Mátyás király levelet ír

Tegnap az unokahúgaim ezzel a "bűbájos gyermekmondókával" (ez az apjuk meghatározása) egybekötött light kínzással szórakoztatták a családot, és hát mivel négyen vannak, szerencsére mindenkire sor került. Többször.

Szerintem borzalmas, én menekültem (volna), de nem úsztam meg.

Az a lényege, hogy mondják ezt a versikét, és közben különféle szadista dolgokat hajtanak végre az ember hátán. Egyébként van, aki kifejezetten élvezi, de én köztudottan rosszul tűröm a birizgálást, így az unokahúgaim visító örömére rögtön libabőrrel KEZDTEM, nem vártam meg, míg odáig jutott a történet. 

Na szóval figyeljetek, így kell csinálni.

Mátyás király levelet ír, levelet ír, levelet ír.
(Az ujjával három vízszintes vonalat húz a hátamra.)
Nem tetszik neki, összegyűri...
(Kétoldalt meggyömöszöli a nyakamat.)
... kidobja.
(Két kézzel eltol magától.)
Visszahozza, kisimítja.
(A vállamnál fogva visszahúz, és belülről kifelé végigsimít a lapockámnál.)

Ez áll a levélben:
"Hét kést szúrnak a hátadba..."
(Ezt szótagolva mondja, és a tenyere élével ütöget.)
"Pókok másznak a hajadba'..."
(A hajamban matat az ujjaival.)
"Kígyók vannak a nyakadba'..."
(A nyakamat cirógatja körbe, csikizve.)
"Csurog a vér, csurog a vér..."
(Az ujjaival végigszalad a hátamon lefelé.)
"Kiráz a hideg!"
(Jól hátbavág. De nekem már rég mindegy, az első mondattól kezdve libabőrös a karom.)

A legviccesebb, hogy a picike is tudja, csak ő most a lassú fejlődés után gyors visszaesést tanúsít az "r" hang terén, és hát azon elég nehéz nem röhögni, amikor cérnahangon előadja, hogy Mátyáskiáj jevejetíj, jevejetíj, jevejetíj.

Egyébként eszembe jutott, hogy ezt annak idején mi is tudtuk (úgy látszik, az alapismereti egységcsomag elévülhetetlen része, mint ahogy pl. az "esik a hó, fingik a ló", vagy a "Petőfi Sándor gatyába' táncol"), csak mi nem voltunk ennyire kíméletesek, és lazán úgy fejeztük be, hogy MEGHALSZ. 


Ötletválság kezelésére

Bár nem tudom elképzelni, hogy él ember, aki még nem látta, de muszáj egy mondatban megemlékeznem a legújabb káros szenvedélyemről, ami a Pinterest.
Minden van, de tényleg minden.
Első ránézésre van a sok baromság, nyálas idézetek, meg cuki kisbabák és macsó faszik, de ha az ember megkapargatja a felszínt, és inkább az őt érdeklő kategóriákban keresgél, akkor egyértelműen aranybánya.

Biztos tök nehéz kitalálni, hogy kötés-horgolás témakörben kutakodtam mostanság, és hát vészesen elszaporodtak az elmentett könyvjelzőim, de ha ebből semmit nem csinálok meg, már akkor is megérte, mert annyira klassz és inspiráló dolgok vannak, hogy a nézelődés folyamatosan fenntartja a (kézi)munkakedvemet, és amikor épp le bírok szakadni, akkor tök jól haladok a megkezdett dolgaimmal.

Sajnos házimunkára ugyanez nem vonatkozik, ahhoz még nem sikerült megtalálnom a megfelelő gyűjtőoldalt.

2012. augusztus 1., szerda

Best of Öcsém

Kisfiam, neked akkora füled van, hogy nem hallasz tőle rendesen.

2012. július 30., hétfő

Best of Barátaim

Hiába, na, eseménydús hétvégém volt :-D

Az egyik:
- Tudod, az a cabriós film.
Töröm a fejem, melyik filmben száguldoztak cabrióval.
- Fogalmam sincs.
- Dehogyisnem. Tudod. Leonardo di Cabrio.

A másik:
- Szkander?
- Na gyere.
Csak a szám nagy, karizmaim nincsenek, lenyom nulla másodperc alatt.
- Na jó, van még egy esélyed.
Megint.
- Egyébként három perc hátvakarás volt a tét.
Gondolhattam volna :-D :-D

... ezalatt a Manufaktúrában...


... készült egy ilyen tunikám, amivel egyébként már minden lehetséges fórumon eldicsekedtem, csak még itt nem, szóval már épp ideje volt :-D

Nnnnemmmm!!!!

Judit húgom hazajött a múlt pénteken, és még mielőtt megpuszilt volna köszönésként, máris közölte, hogy nem tetszik neki a hajam (levágattam).
Nem akart a mamához jönni, nem volt jó a kaja, ne menjek koncertre, nem szép a körömlakkom. Azt mossam le.
Nincs kedve Balatonmáriafürdőre jönni, (ne nyaraljanak ott Szilviék!), nem akar strandolni, ne fagyizzunk, nem akar napozni, nem akar fehér maradni, nem akar bemenni a vízbe, és nem akar kijönni a vízből.
Ne késsen a vonat, ne fogjam a kezét.
Ne menjünk Rákoscsabára a nagybátyámékhoz, nem tetszik, hogy Baracskára nem tudunk menni, ne jöjjön velünk a sógornőm, nem jó, ha csütörtökön/pénteken megyünk Győrbe.
Nem akar felöltözni, nem akar reggelizni, nem jó a meggyes joghurt, nem jó a müzli joghurt helyett tejjel.

Gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy mit mond neki/kérdez tőle az ember. Nem, nem, nem, nem, nem.

Aztán meg majd hogy fog hiányozni, ha vasárnap visszaviszem Miskolcra :-(

Update!
- Nem jó, hogy grillsajtot csináltál!
- Ööö... hát akkor ne edd meg.
- De.