"Elmentünk pogózni, tíz perc múlva jövünk"

... mondták a srácok a Tankcsapda-koncert vége felé. Jó, menjetek, majd vigyázunk a cuccra, meg a kulcsra, meg a telefonra, a szemüvegedet meg ide teszem, na, legyetek hősök.
Szerintem még három perc sem telt el, már ott voltak megint, csuromvizesen, vörös fejjel, levegő után kapkodva, csak hazafelé a vonaton kezdtek magukhoz térni, de akkor meg elaludtak.
Nem baj, ők idén is MEGMUTATTÁK :-)

Környezetismeret

Jól elvoltunk a srácokkal a Velencei-tónál, csak azt ne mondták volna, hogy VÍZIRENDŐR.
Mert én persze rögtön nem pont ugyanúgy értettem, mint ők.
Hirtelen nagyon hiányzott az öcsém, mert biztos voltam benne, hogy ő két percen belül részletes leírással állna elő a vízirendőrök testfelépítéséről, táplálkozásáról, szaporodásáról, meg mindenről, amit csak tudni érdemes róluk.
Mondtam is a többieknek, hogy csak figyeljenek, és küldtem a tesómnak egy sms-t: "Szerinted hol élnek a vízirendőrök?".
Nem kellett sokat várni, megjött a válasz: "Hódvárakat foglalnak le, és azokban."

Este pedig megállapítottuk, hogy körbevették a popstrandot a vízirendőrök, de akkor már csak vállat vontunk, hogy nem baj, mert úgyse tudnak kijönni a szárazföldre.

Hogyan lettem leszbikus

Az úgy volt, hogy a sógornőmmel meg Bempével elmentünk a mamához vonattal. Megbeszéltük, hogy én is használhatom a 33 % kedvezményüket, ami két felnőttre meg egy gyerekre szól.
Megvettem a jegyeket, felszálltunk a vonatra, jött a kaller, nézett.
Nem szólt.
De nézett.
Aztán megkérdezte: családi kedvezmény?
Mondtuk, hogy aha.
Na, akkor még jobban nézett.
Mondtam neki, hogy mi úgy tudjuk, két felnőttre meg egy gyerekre érvényes.
Megpróbált válaszolni valami olyasmit, hogy hát... igen... de... ööö...
Akkor még mondtam neki azt is, hogy nem tudunk olyasmiről, hogy kizárólag az apja és az anyja kísérheti a gyereket.
A kaller már köpni-nyelni nem tudott.
A fél vonat viszont hangosan röhögött.
Sógornőm megsajnálta, és bevallotta neki, hogy sógornők vagyunk, és nincsenek ferde hajlamaink.
Szegény kaller bordó fejjel nyögte ki, hogy ahhoz már neki semmi köze, és igen gyorsan elhúzott a másik irányba, a vigyorgó utasok között.
Mi meg röhögtünk tovább, és megbeszéltük, hogy szegény ürge valószínűleg meghalna, ha tudná, hogy egyébként szoktunk egy ágyban aludni :-D

Kapanyél Művek

Bekövetkezett, amiben mindig is reménykedtünk, de igazából sosem hittünk benne, hogy megtörténhet: teremnek a zöldségek a kertben!
Valódi padlizsánunk, paprikánk, paradicsomunk van, és a nagybátyámnál nőtt egy csomó tök meg patisszon, sőt volt keményen 3 darab dinnyéje is. Lesz még sárgarépa és cékla is, a zöldbab már nem olyan biztos, az uborkával meg nem mentünk semmire, mert volt rajta időnként egy-egy darab, de heti egy uborkával mit csináljunk?
Sajnos kárba veszett egy csomó őszibarack, mert pont senki nem ért rá feldolgozni, a mama meg már csak magyaráz a lekvárról, de nekiállni nem fog.

Most a paradicsom megmentésére készülök, leszedek belőle annyit, amennyit haza bírok hozni, és majd lesz belőle ketchup, vagyis hát olyan fűszeres paradicsomszósz. Nehogy az is ott rohadjon el a földön, ahhoz az öcsém meg az unokatesóm túl sokat dolgozott vele. Én azért annyira sokat nem, de le se tagadhatom a kertészkedést, mert egyrészt olyan barna vagyok, mint már évek óta nem, másrészt meg folyton koszos a körmöm, és éjjel-nappal fáj a derekam. Szeretek kertészkedni, na :-D

Judit húgom visszament

Én meg itt maradtam.
Ezt asszem, soha nem fogom megtanulni kezelni.
Felkapom a fejem a neszekre, és kilenckor el akarom küldeni fürödni, és mikor rájövök, hogy nincs itt, akkor ezerszer megbánom, hogy csúnyán néztem, felemeltem a hangom, vagy keveset foglalkoztam vele.
Ő meg azt motyogta, hogy bocsánat, vagy mosolyogva állt, és simogatta a karomat, mikor én épp haragudtam.
Hát akkor most mit csináljak???

Mátyás király levelet ír

Tegnap az unokahúgaim ezzel a "bűbájos gyermekmondókával" (ez az apjuk meghatározása) egybekötött light kínzással szórakoztatták a családot, és hát mivel négyen vannak, szerencsére mindenkire sor került. Többször.

Szerintem borzalmas, én menekültem (volna), de nem úsztam meg.

Az a lényege, hogy mondják ezt a versikét, és közben különféle szadista dolgokat hajtanak végre az ember hátán. Egyébként van, aki kifejezetten élvezi, de én köztudottan rosszul tűröm a birizgálást, így az unokahúgaim visító örömére rögtön libabőrrel KEZDTEM, nem vártam meg, míg odáig jutott a történet. 

Na szóval figyeljetek, így kell csinálni.

Mátyás király levelet ír, levelet ír, levelet ír.

(Az ujjával három vízszintes vonalat húz a hátamra.)

Nem tetszik neki, összegyűri...

(Kétoldalt meggyömöszöli a nyakamat.)

... kidobja.

(Két kézzel eltol magától.)

Visszahozza, kisimítja.

(A vállamnál fogva visszahúz, és belülről kifelé végigsimít a lapockámnál.)

Ez áll a levélben:

"Hét kést szúrnak a hátadba..."

(Ezt szótagolva mondja, és a tenyere élével ütöget.)

"Pókok másznak a hajadba'..."

(A hajamban matat az ujjaival.)

"Kígyók vannak a nyakadba'..."

(A nyakamat cirógatja körbe, csikizve.)

"Csurog a vér, csurog a vér..."

(Az ujjaival végigszalad a hátamon lefelé.)

"Kiráz a hideg!"

(Jól hátbavág. De nekem már rég mindegy, az első mondattól kezdve libabőrös a karom.)

A legviccesebb, hogy a picike is tudja, csak ő most a lassú fejlődés után gyors visszaesést tanúsít az "r" hang terén, és hát azon elég nehéz nem röhögni, amikor cérnahangon előadja, hogy Mátyáskiáj jevejetíj, jevejetíj, jevejetíj.

Egyébként eszembe jutott, hogy ezt annak idején mi is tudtuk (úgy látszik, az alapismereti egységcsomag elévülhetetlen része, mint ahogy pl. az "esik a hó, fingik a ló", vagy a "Petőfi Sándor gatyába' táncol"), csak mi nem voltunk ennyire kíméletesek, és lazán úgy fejeztük be, hogy MEGHALSZ. 

Ötletválság kezelésére

Bár nem tudom elképzelni, hogy él ember, aki még nem látta, de muszáj egy mondatban megemlékeznem a legújabb káros szenvedélyemről, ami a Pinterest.
Minden van, de tényleg minden.
Első ránézésre van a sok baromság, nyálas idézetek, meg cuki kisbabák és macsó faszik, de ha az ember megkapargatja a felszínt, és inkább az őt érdeklő kategóriákban keresgél, akkor egyértelműen aranybánya.

Biztos tök nehéz kitalálni, hogy kötés-horgolás témakörben kutakodtam mostanság, és hát vészesen elszaporodtak az elmentett könyvjelzőim, de ha ebből semmit nem csinálok meg, már akkor is megérte, mert annyira klassz és inspiráló dolgok vannak, hogy a nézelődés folyamatosan fenntartja a (kézi)munkakedvemet, és amikor épp le bírok szakadni, akkor tök jól haladok a megkezdett dolgaimmal.

Sajnos házimunkára ugyanez nem vonatkozik, ahhoz még nem sikerült megtalálnom a megfelelő gyűjtőoldalt.