Okosodik az öcsém

Nem is mondtam. Szerdán hazajött a tesóm. A kedves vállalkozó, akihez kimentek dolgozni, nem igazán tartotta be a szállásra vonatkozó ígéreteit, és első éjszaka egyáltalán nem volt hol aludniuk (egy sufniba küldte be őket, vagy mi), utána pedig apartman helyett valami menekültszállás-szerűségre kerültek - sok ember, egy fürdőszoba -, és a gyakorlatilag pénz nélkül érkező embereknek semmivel nem volt hajlandó megkönnyíteni az első napjaikat. Az öcsém meg - akinek volt annyi esze, hogy valahonnan szerzett magának tartalékpénzt, és magával vitte - visszafordult, és hazajött.

Szerintem jól tette, most már tudja, hogy mit NEM szeretne elviselni, és azt is tudja, hogy előkészítés nélkül szigorúan tilos az ilyesmibe beleugrani.

A Nagy Pirospaprika Bazmeg

Szóval az van, hogy nem lehet kapni magyar pirospaprikát a cébéában. Meg gondolom, máshol se nagyon. Van szerb, spanyol, meg perui. Állítólag keverve a magyarral, de én már mittudomén.

Nem mintha negyvenhat fokban mindenképp pörköltet szeretnék főzni azonnal, de mindenesetre amíg valahol nem találok valami tisztességeset, addig szevasztok, magyarosch kaják.

Nem bántam meg

Hogy:
- eveztem (pedig féltem ám nagyon, az utolsó előtti pillanatban még majdnem le is mondtam, de nem mertem, mert abból tuti hogy sértődés lett volna - és milyen jó, hogy végül elmentem!!!!),
- levágtam a farmernadrágom szárát (mert szerettem volna egy sortot, de ahhoz túl smucig voltam, hogy újat vegyek - éééés azóta viszont vettem egy új hosszút :-)))
- hagytam befesteni a szemöldökömet (pedig először nagyon rinyáltam a kozmetikuslánynak, hogy nem vagyok én rajzolt szemöldökű műnő, de megígérte, hogy ettől nem is leszek, és tényleg nem lettem :-)))
- elmentem Tankcsapda-koncertre (és kiderült, hogy nem is vagyok még annyira túlkoros - csak nem ismerem a számokat eléggé -, bár az mondjuk okos ötlet volt, hogy pogózni már nem mentem be a fiúkkal :-)))
- vettem grillserpenyőt (mert már régóta fájt rá a fogam, de mindig elmagyaráztam magamnak, hogy annyira nincsen rá szükségem - tényleg nem volt, de örülök neki :-)))
- beikeáztam magamnak egy új asztalt az előszobába, a régit meg kihajítom (igazából hiába nem volt semmi baja a réginek, egyszerűen túl sok helyet foglalt).

Ilyesmik. Sok kicsi jóság.

Egyedül a világ ellen?

... a többiek meg költöznek vissza Bicskére. Hát... asszem, kábé elfogytunk megint.

Most akkor tulajdonképpen mi lesz?????

... az öcsém tényleg kimegy...

A Bencocska meg az apja

Nagyon ügyes a Kismókus, már időnként sikerül neki négykézlábra állni, és egyelőre ismeretlen módszerrel halad is hátrafelé, múltkor állítólag a fotel alól kellett kiszedni. Azért a hatékonyságát nagyban javítja, ha az ember odateszi a tenyerét a csámpás kis talpa mögé, onnan akkor el tud rajtolni. Vagyis hát lendületet vesz a négykézlábhoz, mielőtt a négy végtagja ötfelé szétcsúszna. Akkor aztán szokás szerint orra esik.

A Nagymókus viszont telefonált, hogy tudok-e kölcsönadni neki párszázezer forintot - egyébként nem tudok -, mert sürgősen kéne neki egy kocsi (nemrég adatta el vele a régit a felesége). Hallott egy munkalehetőségről Németországban, és el akarja vállalni, de kocsi kell hozzá.
Nabazmeg.

Terápia

A hétvégi evezéstől kicsit izomlázam volt. Gondoltam, helyre kéne igazítani a hátamat meg a derekamat, ezért tegnap délután jól elmentem pilatesre.

Most már nagyon izomlázam van :-)