Állandóan felhívnak olyan emberek, akik nem is velem akarnak beszélni. Ma például valami felszámolás alatt álló cég ügyében hívott a mókus, mondtam, hogy olyanom nekem nincs. De hát nem így hívnak? De. És nem ebben az utcában lakom? De. A tizenkilencben? Nem. Hanem? Az egyben. DE HÁT NEKEM A TUDAKOZÓBAN ADTÁK MEG A TELEFONSZÁMÁT, mondja az istenadta, és én nem tudom megérteni, hogy ha egyszer nem stimmelnek az adatok, akkor mi a francért próbálja meg elmagyarázni nekem, hogy szerinte mégis én vagyok az, akit keres.
Ezelőtt meg volt egy befektetési tanácsadó, aki Ugyanazavezetéknevemintnekem Angélát kereste, én vagyok-e. Mondom nem, nekem Mária a keresztnevem. És VÉLETLENÜL nem Angéla a másik keresztnevem? Hát ez kész, hadd tudjam már jobban, hogy hogy hívnak, de azért kedvesen elmondtam a szerencsétlennek, hogy nincsen második nevem, és az Angéla nevű egyébként régebben tényleg ugyanebben a lépcsőházban lakott, csakhogy már elköltözött, és nem, nem tudom hová, mert hiszi vagy sem, nemcsak hogy soha nem beszéltünk egymással, de még csak nem is láttam élőben. Aha, most már érti, de egyébként engem nem érdekelne egy befektetési lehetőség?
Aztán akarták már tőlem megvenni a vidéki telkemet, sőt, asszem, örököltem is valamit egyszer.
Tény, hogy a telefonszámomat kiadja a tudakozó, de amikor nem stimmel a nevem, a lakcímem, vagy a kettő közül egyik sem, akkor vajon mire számítanak? Mert aztán persze mind meg van ám sértődve, és mélységesen csalódott. Lehet, hogy legközelebb próbaképpen úgy csinálok, mintha én lennék, akit keresnek.
Mint az öcsém a népszámláláskor, amikor végül kínjában már azt mondta a levakarhatatlan számlálóbiztosnak, hogy igen, valójában ő az a kínai, aki a szomszédban lakik.
Ha egy üzlet beindul
2 hete
5 megjegyzés:
Titkos szám! :o)
Bár ez se megoldás, mert nekünk minden számunk titkos és most kellett megváltoztatnunk a vezetékest, mert elegem lett a napi telemarketinges ajánlatból. Minden áldott nap 3-kor (tehát, amikor alszik a gyerek) felhívnak, hogy meghívjanak egy csodálatos egészségnapra. Nyilván végtelen hosszúságú napról van szó... Mondtam már azt is nekik többször is, hogy ne haragudjon, de miből gondolja, hogy egy orvosnak meg egy dietetikusnak, orvostanhallgató egyetemista gyerekkel pont egészségnapra kell mennie, de hiába minden, akkor is felhívnak! Van amikor délelőtt is... Újabban a gyerek veszi fel és elszórakoztatja őket: "Nincs apukám, nincs anyukám, testvérem se, egyedül élek itt, el tudna jönni palacsintát sütni, mert az nem tudok?" - mondta Fiam-8 a múltkor, nem értem, honnan vesz ilyeneket, de közben az egész család fuldokolt a röhögéstől a háttérben, szóval nem lehetett valami hiteles a kis "twistolivérem". :o)
Persze nyilván nem a szerencsétlen marketingesre haragszom, mert tudom, hogy ő nem törölhet a rendszerből, de borzalmasan bosszant, hogy naponta zaklatnak. Pár hetente benyelném, de minden délután egy kicsit túlzásnak tartom.
Engem ritkán hívnak, akkor is a banki termékeket ajánlgatják. De fel szoktam őket világosítani, hogy nem érdekel, és nincs időm hallgatni őket. Inkább a házaló kereskedők meg aláírásgyűjtők zaklatnak, a múltkor épp a hatalmas kerámiakésemmel szeleteltem valami zöldséget, kérdi a fehérnép, nem vásárolok edényt? Mutatom neki a késemet, hogy most főzök, be mer jönni? Nem jött. :)
Na meg az emailesek zavarnak., újabban párnak visszaírtam, hogy zavarja a saját rokonságát, engem hagyjon békén, különbenis kértem én valami ajánlatot tőle netán megengedtem, hogy írjon? Ezekre viszont egy sem válaszolt, pedig szerettem volna tudni, mit gondolnak...
Altair: a fiad hatalmas a palacsintájával. Visszahozta a kedvem :)
Altair :))))
Ha nem engem keresnek, akkor TÉVES!! És lerakom.
Ha megkérdeznek valami baromságról, hogy ajánlhat-e csigaporszívót vagy ló**r forgalmazási lehetőséget, akkor No, Thanks!! És le is raktam.
Inkább legyek bunkó, mint hogy rabolják az életem.
Képzeljétek, mennyi elszalasztott lehetőség, amivel a Teremtő bombáz minket, de mi nem, és akkor sem vagyunk hajlandóak megváltoztatni az életünk :DD
Rajtam többször kerestek már autó-hitellehetőséget, és egyszer enyvüzemet is. :o)
Anyukámon egyszer egy kiscsaj a barátnőjét, és többedszerre sem értette meg, hogy nagyon eltévedt, a végén már sms-t írt, hogy: "..., anyukád nem hív a telefonhoz", hát nem hülye?
Amikor Laru megszületett és két egész napot is eltöltöttünk a kórházba, kétszer is jött ugyanaz az a nagyon buta fejű és stílusú orvos vizitelni, vagy mit csinálni. Hülye kérdéseket tett fel, aztán továbbállt.
Orvos: - Maga az XY, ugye?
Én: - Igen.
O.: - Maga szült császárral, ugye?
Én: - Nem!
O.: - Dehogynem!
No comment. Valószínűleg ő is összekevert valakivel, de nem vitáztam vele... :-)
Legközelebb, ha valamit el akarnak adni, vagy meg akarnak venni tőled, hagyd rájuk. Csak mondj egy árat, hátha gyorsabban szabadulsz tőlük. :-)))
Megjegyzés küldése