Judit húgom hazajött a múlt pénteken, és még mielőtt megpuszilt volna köszönésként, máris közölte, hogy nem tetszik neki a hajam (levágattam).
Nem akart a mamához jönni, nem volt jó a kaja, ne menjek koncertre, nem szép a körömlakkom. Azt mossam le.
Nincs kedve Balatonmáriafürdőre jönni, (ne nyaraljanak ott Szilviék!), nem akar strandolni, ne fagyizzunk, nem akar napozni, nem akar fehér maradni, nem akar bemenni a vízbe, és nem akar kijönni a vízből.
Ne késsen a vonat, ne fogjam a kezét.
Ne menjünk Rákoscsabára a nagybátyámékhoz, nem tetszik, hogy Baracskára nem tudunk menni, ne jöjjön velünk a sógornőm, nem jó, ha csütörtökön/pénteken megyünk Győrbe.
Nem akar felöltözni, nem akar reggelizni, nem jó a meggyes joghurt, nem jó a müzli joghurt helyett tejjel.
Gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy mit mond neki/kérdez tőle az ember. Nem, nem, nem, nem, nem.
Aztán meg majd hogy fog hiányozni, ha vasárnap visszaviszem Miskolcra :-(
Update!
- Nem jó, hogy grillsajtot csináltál!
- Ööö... hát akkor ne edd meg.
- De.
Szülinapi rózsaszín
6 napja

3 megjegyzés:
Az update-rész mindent visz! :o)
Meg különben is, Judit tudja, hogy egy igazi hölgy sosem mond igent! :o)
Valószínűleg ez az oka :-D
Megjegyzés küldése