2011. augusztus 15., hétfő

A szemem sem áll jól

Olyan kedveset mondtak nekem hétvégén, az ilyesmit igazán muszáj megörökíteni.

Mostanában elég érzékeny lett a szemem a fényre, ezért pár éve csináltattam egy dioptriás napszemüveget, amivel egyszerre látok is, meg nem is folyik ki a szemem. Társaságban nem szeretem hordani, mert udvariatlannak tartom, de néha muszáj.

Hétvégén evezőstúrán voltam, és szokás szerint piszkáltam az egyik srácot, aki nézett egy darabig, aztán megkért, hogy vegyem inkább vissza a rendes szemüvegemet, mert hátha akkor a szemem villanásából ki tudja találni, hogy mit gondolok komolyan, és mit nem :-)

Mondjuk nem tudta, de szerintem ez olyan aranyos volt :-D

2011. augusztus 6., szombat

Fonaldilemma

Az utolsó uruguayi fonalam olyan, mint a téli égbolt. Halványkék, és többféle szürke. Hát persze hogy ebből is kendő lesz, mert mi más lenne, és ennek a kendőnek olyannak kell lennie, mintha puha felhőbe burkolóznék. Szerettem volna, ha működik a Shetland mintájával, de nem bírja, szétesnek a színek. Megint valami olyan lesz, aminek csak a széle csipkés. Alig várom, hogy megtaláljam.

2011. augusztus 5., péntek

Öcsisajt

Rég mutattam Beneckét, a kisdenevért.


Ez a kép úgy lett, hogy a Picasával szórakoztam.

2011. augusztus 4., csütörtök

Befejezett kendő

Gingko, ingyenes leírás, a Ravelryn lőttem. A fonal még egy nagyon régi közös uruguayi rendelésből származó gyönyörűség, a tű meg négyes. Mindenképpen olyan kendőt szerettem volna, aminek a "teste" simakötéssel készül, csak a szegélye csipkés, mert kíváncsi voltam, hogy mit tud magától ez a cirmos fonal. Annyira tud mindent, hogy egészen komolyan megfordult a fejemben egy olyan változat, aminek még a szegélyén is csak lustakötés van, de aztán ezt elvetettem, mert túlságosan vonzott a kihívás, ami elé a Gingko szegélye állított. Nem nehéz, de koncentrációt igényel, mert a munkadarab visszáján is mintát kell kötni, nem ám fordított sorokkal lazítunk :-D Blokkolni meg hát... agyhalál. Nem is sikerültek szabályosra a szélén a kis fodros levelek, de nekem tetszik. (Fent balra és lent középen van a két a leginkább színhű kép. Amúgy sem tudok fotózni, de ha még fény sincs, akkor pláne :-))


2011. július 30., szombat

Meghatódva

Spontán Judit-napi kocsmázásra indul a Nép. Az ünnepelt Juditka engem nem nagyon tudna most elhívni, illetve el tudna, csak nem mehetnék, mert itthon van a húgom, és ilyen pikkpakk az öcsémet se lehet idecsicskáztatni, hogy márpedig vigyázzon a gyerekre.
Mi a megoldás?
Nálam kezdődik a buli!!!!
Mindjárt jönnek.
Én meg itt szipogok :-D

((És egyszer az életben kivételesen nincs itthon semmi kaja...))

Amikor hatnak rám

Hihetetlen, hogy mennyire "meg tudja tolni" az agyamat egy másik emberé. Csak nézek.
Találkoztam egy figurával, és leesett az állam, hogy te jó ég, mi van ennek a fejében. Mármint mi minden. Kicsit mintha a saját gondolkodásmódommal találkoztam volna, komolyabb, korrigált kivitelben. Megláttam kívülről, hogy milyen az, amikor valaki tényleg kreatív, az élet minden területén.
Ez az élmény felbátorított, hatalmas energiákkal látott el egy időre, nyilván elsősorban a tevékenykedős, kötős-horgolós dolgaim terén. Annyi új dolgot próbáltam ki az elmúlt két hétben, mint amennyihez korábban több hónap kellett. Élveztem nagyon.

De - ahogy lassan már majd csak megtanulom egyszer - nem mindenkit tarthatok meg magamnak, nem leszek mindenkivel örökké jóban, és van, aki "csak" inspirál egy darabig, lendületet ad, aztán elengedi a kezemet, én meg biciklizhetek tovább egyedül, mert ha abbahagyom, akkor viszont marha nagyot fogok esni.

2011. július 29., péntek