Zenehallgatás

Egész nap ez ment a fejemben, mondjuk megint nem olyasmi, amitől az embernek virágos jókedve kerekedne, de azért szeretem. 

Légyszi, hadd nyerjek fonalat!

Van ez a hírvivős játék, amit egyébként nem így kell játszani, csak én nem tudom, hogy kell logót kitenni, tehát csalok, és bejegyzést írok helyette.

Az a lényeg, hogy lehet nyerni fonalat a Fonalclub webshopból, és kéne, szóval lehetőleg senki más ne játsszon, és aki már netán mégis, az monnyonle :-)

Miért hagyom szanaszéjjel a cuccaimat mindenhol

- Én csak kitöltöm a rendelkezésre álló helyet.
- Mert olyan GÁZ vagy.

Később, csak mert reklamáltam:
- Ha folyadék lennél, akkor meg felvennéd az edény alakját.
- Valami hülye köcsögét.

Az úgy volt...

... hogy elmentem a kökiterminálba határidőnaplóért,  de valahogy véletlenül szemüveg lett belőle :-)

Semmikülönös, az átlagos hímneműek pl. valószínűleg nem is fogják észrevenni, hogy másik, az én számomra viszont egészen új dimenziókat nyit majd meg, ugyanis végre megint rendesen fogok látni.

Az új haverjaim

Pénteken hoztam haza a Barkából ezt a mini zoknikötőtű-készletet, és abban a minutumban ki is próbáltam.
Zseniális.
Csak 10 cm az egész, ezért aztán nem "lengedezik", nincs útban, a vége szépen elfér a kezemben, nem görcsöl be tőle egyik ujjam sem.
Nincs húzogatás tűváltásnál, és nincs tekergő damil sem, mint a magic loopnál (bár az még a jobbik eset).
Sejtettem én eddig is, hogy a szokásos tűimmel elég sok - túl sok - idő és energia megy el az igazgatásra, de hogy ENNYI... azt azért nem gondoltam.
Egészen meglepő sebességgel lehet haladni, mert a rendezgetés megspórolásával tulajdonképpen csak a "nettó" kötéssel foglalkozom.

Tudom-tudom, nagyon megcsípett a zoknikötőbogár, de majd jön a tavasz, aztán találok magamnak más vesszőparipát, addig meg már elleszek ezzel :-)

Szobafogság vége

Nyolc nap óta ma jöttem ki először a lakásból. Na jó, ez nem teljesen igaz, mert egyszer lemásztam gyógyszerért meg mirelitpizzáért, de szerintem az nem számít, mert a cébéá konkrétan a ház előtt van.
Mindenesetre mire beértem a munkahelyemre, tök komolyan elfáradtam, és még mindig csak nézek.

Egyébként ahogy látom, beteg az egész város. Vagy pedig bevezettek valami új szűrőt, hogy csak azokat engedik felszállni a metróra meg a buszra, akik köhögnek rendesen.
Nem is tudom, talán jobb lett volna mégis otthon maradni hétfőig.

Egy nagy haszna mindenesetre volt a kiruccanásnak: már ma megtudtam, hogy a Ferenciek terén átmenetileg megszűnik a buszmegálló, és így nem hétfőn fogok majd pofára esni.

Évkezdés

A legutolsó bejegyzésemet még aznap módosítanom kellett volna, mert mégsem voltam egyedül szilveszterkor: a hősies Csillagászék jól visszajöttek este - miután délben már meglátogattak, úgyis mindegy volt nekik, dekkolni meg itt is lehet, szóval azért így mégiscsak sokkal jobb volt ám. 

Most már egyébként úgy tűnik, hogy megmaradok, ezt onnan lehet sejteni, hogy mikor jövök már kifelé az influenzából, olyankor én elég durván elkezdek szénhidrátot enni koleszterinnel, szóval körülbelül mindegy, csak legyen benne szalonna és/vagy kolbász, és/vagy sajt, meg egy csomó csoki, és a kávémba/teámba is kétszer annyi cukrot pakolok, mint normális esetben. Na és MOST ez van. Meg az, hogy jólesne még a napi több darab csendespihenő, de a munkahelyről már elkezdtek hívogatni meg levelezgetni, szóval asszem, mégse fogom tudni jövő hétfőig kihúzni itthon, pedig szerettem volna. 

A drága kis egysejtűim hozzásegítettek ahhoz, hogy január elsején tényleg ne csináljak semmi olyat, amit a babona tilt (mosás, takarítás, szemét kidobása), bár ezzel együtt azért nem szeretném, ha az egész évet bokáig érő zsebkendőhalomban tölteném kómásan, felsőlégúti kihívásokkal küszködve. 

A zoknikötés ellen viszont nincsen kifogásom, szerencsére már a tűimet is sikerült újra kézbe vennem, velük egyáltalán nem bírtam foglalkozni, így aztán nem is teljesítettem semmit a tervek közül. 

Manufaktúra-téren ott tartok, hogy elbaltáztam egy pár zoknit, ami pedig tök jó lett volna, de a kék meg a szürke Drops Fabel vastagsága között akkora különbség van, hogy a két, szándékosan felemásra (egyiknek az orra/sarka kék, a többi szürke, a másik meg fordítva) kötött zokni mérete durván egy számmal eltér. Ilyet nem adhatok ajándékba, pedig annak készült.

Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy 2013 (is) a befejezetlen dolgok éve lesz, de ha már így kell lennie, akkor remélem, legalább elég sok mindent lesz alkalmam ELKEZDNI :-D