Mert nem fog beférni.
Vagyis hát ő maga meg még a ruhái, azok simán, mindenféle gond nélkül, de minden embernek vannak a járulékos kacatjai, amik KELLENEK, mert nem jó nélkülük, és kész. Na, a kacatokkal már bajok lennének, mert a lakásban pillanatnyilag ott élnek rajtam kívül mindazok az apró kis biszbaszok, amik 30 év alatt valahogy rárakódnak egy családra. Én meg, hát elfértem tőlük, minek dobáljak ki bármit is.
Na, majd most.
Megfogadtam, hogy a hátralévő 30 napban minden egyes nap ki fogok lomtalanítani egy mappát. Ez sunnyogásnak tűnhet, de igazából meg hőstett, mert a papírok átnézésének már a gondolatától is fáj meg viszket mindenhol :-D
Rengeteg mappa van, a szüleim gyakorlatilag mindent lefűztek és elraktak, mert hátha egyszer kell. Jók voltak ezek eddig a polcon, eszembe nem jutott átnézni, hogy esetleg ki is szórhatnék belőle egyet és mást.
Tegnap kezdtem az első mappával, amit találomra leemeltem a polcról. Számlák, jótállási jegyek, garanciapapírok, kezelési útmutatók voltak benne, de úgy értsétek, hogy a 32 évvel ezelőtti beköltözésünk óta nagyjából mindenről. KERAVILL és Videoton számlák, a régi gáztűzhelyünk mindenféle papírjai, egy gyümölcscentrifuga használati utasítása (ami már 20 évvel ezelőtt is 8000 forintba került, megállapítottam, hogy most se adnék érte annyit), és megvan ám a mosógép leírása is, érintetlenül, ahelyett, hogy rendesen felmágnesezték volna az oldalára. Bár lássuk be, egy Hajdu Energolux működésére nem olyan borzasztóan nehéz rájönni táblázat nélkül. Mindenféle mosáshoz Biopont ajánlottak egyébként, kivéve az egyikhez, amelyikhez Coccolinót (1997 nem volt annyira régen).
Találtam egy kis oktatófüzetet apám fényképezőgépéhez is, ezt mondjuk nem lett volna olyan rossz dolog korábban felszínre hozni. Ja, és megvan a kvarclámpánk tájékoztatója, nem is tudtam, hogy azt valójában apuéknál gyártották (Medicor Művek), de a szagára emlékszem. Ja, és a gáztűzhelyünknek, amit 1983-ban kezdtünk használni, és ha jól rémlik, akkor olyan 2006-ban vagy 2007-ben cseréltem le anyu halála után, valójában csak 12 év lett volna a várható időtartama.
A legviccesebb, hogy régen mindenhez, ami árammal működik, csatolták a kapcsolási rajzot is. Egy ideig. Aztán az újabbakhoz már nem. Lehet, hogy azokat még úgy tervezték, hogy javíthatóak legyenek?
(A garancia se 3 meg 6 hónap volt, de nem is csak egy év, hanem sokkal hosszabb, sőt, ha lejárt, utána még évekig biztosították a javításhoz szükséges alkatrészeket. Hoppácska.)
A második legviccesebb, hogy a gyűrűs mappának minden egyes "iratbugyijába" az anyám először is beleillesztett egy, legalább nagyjából méretre vágott kartonlapot, ami lehetett pl. egy felboncolt papírdosszié fedő- vagy hátlapja, viszont ugyanígy előfordult, hogy szaloncukros kartondoboz tetején bambuló pufók kisangyal merevítette ki a genothermet, vagy hát mit tudom én, hogy anyu pontosan milyen meggondolásból bélelte ki őket, mielőtt telepakolta volna. Ezt én így utólag azt hiszem, már nem fogom tudni értelmezni.
Érdekes kutatás volt, szó, ami szó.
De minden mappa véget ér egyszer, a legtöbb leletet kidobásra ítéltem (pár műszaki rajzot azért eltettem Daninak, hátha érdekli), ezek gyújtósként fogják végezni a telken.
Haladtam volna tovább, de sajnos a következő, találomra kihalászott mappában az anyámnak a kórházi papírjai és zárójelentései voltak. Esküszöm, elkezdtem, de úgy tűnik, erre most még nem vagyok képes.
Folytatom inkább az 5 évnél régebbi közüzemi számlák és sárga csekkek igazoló szelvényeivel, az valószínűleg veszélytelen, fájdalommentes, és látványos lesz.
