Nem igaz, hogy nem tanulok...

Ahhoz képest, hogy még csak a napokban vontam le a tanulságot, miszerint akinek sérve van, az ne ugráljon, hát, elég hamar elkezdtem ugrálni megint, azt sem várva meg, míg a múltkori ereszdelahajamat következményei legalább nagyjából elmúlnak.

Nekem pénteken már megint ott kellett (igen, MUSZÁJ volt :-) ugrálnom az Orczy-kertben, egyébként az utóbbi évek legkorrektebb bulijához volt szerencsém, még Európa Kiadót is raktak be a srácok, meg Iggy Popot és Twistwed Sistert is, meg csupa jó zenét. Előtte meg Doors emlékzenekar volt, magamtól sosem mentem volna, de hát hívtak, és ha hívnak, akkor ugye menni KELL :-)

Szerintem nagyüzemben termeltem magamnak az endorfinokat (vagy azmiaz, amitől ugrálás közben nem veszem észre, hogy fáj és baj lesz?), de ezek másnap reggelre elfogytak, mert azon kaptam magam, hogy harmadszori próbálkozásra se nagyon bírok a fotelből kikászálódni, és az egyetlen, még relatíve kényelmesnek mondható testhelyzet az a padlón történő hanyattfekvés.

Aztán ma meg eljövend a pofáraesés napja, mert padlón hanyattfekve sehogy nem lehet dolgozni, ülni viszont fáj.

És akkor most van ezen kívül még 4 napom, hogy embert faragjak magamból, és szombaton egyáltalán el bírjak menni a következő megcélzott eseményre.

Addig meg szorgalmasan ismételgetem magamnak, hogy nem ugrál, nem ugrál, nem ugrál (de egyébként ha oka és lehetősége lesz rá, akkor úgyis ugrálni fog megint, legalább egy kicsit, egy ilyen icipicit, aztán majd utána meg beírja a blogjába, hogy deszar neki, fáj a dereka, és meg fogja érdemelni :-)

Az unoka rémuralma

- Mama, MÁR MEGINT koszosan vannak visszarakva a kiskanalak a fiókba!
- Mer' hiába mondom öregapádnak, hogy majd jössz, aztán ÖSSZEGYŰLIK veled a baja...

Míg más rendes helyeken legfeljebb a kisgyerekeket ijesztgetik mumussal, zsákosemberrel, stb., addig nálunk a nagypapát velem. Szépen vagyunk :-)

Gigantikus Percy

Percyt nem merem blokkolni, anélkül is 220x100 cm, most még hová nyújtsam?! :-)))
Többszörösen bele lehet burkolózni, és még valaki simán elférne mellettem.

Azt se tudom, melyik részét fotózzam, olyan, mint mikor a versikében a zsiráf fényképészhez ment, és több képet kellett készíteni róla, mert egyre nem fért rá :-D

Ja, és sose kössétek színátmenetes fonalból, gyilkolja egymást a szín meg a minta.

Szóval kicsit csalódott vagyok, van egy gyönyörű mintájú, de ehhez nem illő színű, és használhatatlanul hatalmas kendőm.

Egy biztos: LE NEM BONTOM.

A modern kor gyermeke süket és hülye

Kegyetlen dolgokat produkálok mostanában, ha fáradt vagyok (meg ha nem), és az utóbbi időben tényleg lemerült bennem picit a tartóselem. Az agyam nem működik, legfeljebb standby üzemmódban van, ha egyáltalán. Valamit mindig félreolvasok, vagy félrehallok, ezekből utóbb általában fetrengveröhögés lesz.

Múltkor is néztem a tisztavatást a tévében, és az még semmi, hogy tisztogatásnak értettem egyszer, ezen még hamar túltettem magam, de aztán voltak a mindenféle beszédek augusztus huszadika alkalmából, és egyszer csak hallom ám a kommentátort, hogy Szent István valamit közzétett az interneten.
És ilyenkor az a leggázabb, hogy telnek a hosszú tizedmásodpercek (vagy egészek akár), én lefagyva bámulok, ÉRZEM, hogy valami nem stimmel, de NAGYON nem stimmel, de nem tudom, mi az, mert igen, tényleg az interneten szokás közzétenni a dolgokat, csak ez valahogy abban az időben még lehet, hogy nem annyira volt elterjedt, és basszuskulcs, eltelik MÉG néhány hosszú tizedmásodperc (vagy egész akár), mire kattan a fogaskerék, leesik, hogy ja, INTELMEK, jó, értem, köszi, lehet menni röhögni, ezt a Vajkot meg majd be kéne jelölni az iwiwen :-)

Tipikus cicababa

Hát az hihetetlen, hogy én mennyire nőies vagyok ma este is: meccset nézek, iszom egy sört, és közben kendőt kötök :-)

A négynapos hétvége tanulságai

1) Nempánikol, nemkapkod, megnézi higgadtan még egyszer (kétszer, háromszor), és akkor előkerül a fülbevaló is a táska aljából, ahol egyébként mindvégig ott kárörvendezett rajtam.
2) Azonnal kell egy Greatest Hits of Billy Idol (nemröhög!), olyan jót buliztam a Dancing with Myself-re, hogy még akkor is akaromakaromakarom otthonra, ha a továbbiakban is csak magammal táncolok rá, mert attól tartok, hogy ez megin' egy olyan zene lesz, amit senki más nem hajlandó meghallgatni :-)
3) Gerincsérvvel nem pogózik. Mer' fájni fog. De nagyon.
4) Pincelátogatásra nem aznap próbál bejelentkezni, hanem szépen előre gondolkodik.
5) Többnapos vidéki turnézás előtt legközelebb okosan betáraz valami kaját, különben csúnyán meglepődik, mikor hazaér, és nincs mit enni.

+1) A Percy Shawl zabálja a fonalat, máskor nem hetes tűvel kell nekiállni tolnai gyapjúból, hanem valami vékonyabb tű-vékonyabb fonal szerkóval kötni, mert már most akkora, mint egy lepedő - és még 20 sor hiányzik-, és a) nem lesz hol blokkolni, mert kilóg a lakásomból, b) akkora böszmeteget, amekkora ez blokkolás után lesz, még hordani se lehet...

Szegzárd és a kadarka

Valaki mehetne és megbormarketingelhetné Szekszárdot, mert egyébként szerintem hülyék ezek, minden sarkon van egy SÖRÖZŐ.
Bort meg nagyítóval kell keresni.
Mondjuk a sörözőkben végül is van, de ez akkor is milyen már.

Egyébként tényleg úgy volt leírva egy helyen, hogy Szegzárd, mondtam is, hogy biztos felszólító mód, tárgyas ragozás.

Nagybácsi mondta, hogy igyunk kadarkát, mert a kadarka az jó. Amikor vége nagy nehezen találtunk kadarkát, akkor kipróbáltuk, és hát Nagybácsira érdemes hallgatni, mert a kadarka az tényleg jó.
Vidáman értünk haza éjfél körül, ma meg némi fejfájással ébredtünk.
De az csak azért, mert front van.