El kell pakolnom egy élményt valahová az agyam hátsó részére egy jó magas polcra, hogy ne is nagyon érjem fel, mert amíg folyton elöl van, addig zavar.
Épp mondtam a Szellemi Vezetőmnek - aki egy létező személy - , hogy rajta se ismerem ki magam, egyik nap a bal vállamon ül, mint kisangyal, és belenyugvásra int, másik nap a jobb vállamon, mint kisördög, és lázadásra buzdít, így aztán kivagyok vele a slamasztikából.
Nincs egyébként slamasztika, vagyis nem lesz, amint megtanulom a dolgokat a helyükön kezelni, és mindennek csak akkora jelentőséget tulajdonítani, amekkora van neki. Csak nem tudom, ennek most volt-e.
Egyelőre talán legyen befőtt. Az sokáig eláll, és később még jól jöhet.
* Amúgy Kispál, nem tudom, most meglepődött valaki?
Ha egy üzlet beindul
2 hete
2 megjegyzés:
Szeretem ha a dolgokat csak sejteted. Ezt most nem igazán, mert nem értem. Persze ez nem feltétlen baj.
De legalább kora lenne, akkor lenne mire fognom. Így csak állok (ülök) itt kukán.
Jobb, ha inkább elfelejtem, tehát konzerválom :-D Megy a kellemes emlékek közé.
Megjegyzés küldése