Nekem ezt úgy sikerült összehozni, hogy elhavazódtam teljesen, hö-hö, ez pont olyan rossz, mint amilyennek látszik.
Az utolsó pillanatig kötöttem, mint a gép, vállból akar leszakadni mindkét karom, de még így sem lettem kész mindennel, mert nagyon lassú vagyok, viszont legalább nagy pofával túlbecsültem magamat. (Hogy a kötni tudók jól szórakozhassanak rajtam: két hét alatt nem sikerült megkötnöm két sapkát és 4 pár gyerekméretű lábszárvédőt, pedig gyakorlatilag mást nem csináltam.)
Van rokon, akit egyszerűen elfelejtettem.
Kaja itthon szinte egyáltalán nincs, a tegnapi családi összejövetelre azért vittem sütit, kétfélét.
25-e délelőtt van, és a hülye fenyőfám nincsen feldíszítve. Túl vastag volt a törzse, és nekimentem ugyan konyhakéssel, de esélyem sem volt, meg kellett várni, míg az öcsém odaér és lefarigcsálja nekem, hogy be lehessen szuszakolni a tartóba. Mire ezzel kész lett, gyakorlatilag indulnunk kellett. Későn este már nem foglalkoztam vele, ma reggelre meg csupa víz, mert beesett az eső az erkélyre.
Ajajajajaj, és indulni kéne a mamához. Na jó, az igazat megvallva már ott kéne lennünk...
Szülinapi rózsaszín
6 napja
