2009. június 22., hétfő

Minek nyaral, aki nem bírja?

A cím az öcsémtől származik, az exbarátnőjére "alkalmazta" a fenti költői kérdést, aki a nyaralásuk során gyakorlatilag mindenre allergiás volt.

Én mondjuk semmire sem voltam allergiás ezen a hosszú hétvégén, csak sehol sem volt jó aludni :-)
Első éjszaka a kedves szobatársam nem hagyott egy perc nyugtot sem.
És ebben semmi romantika nincsen.
HORKOLT, de gyakorlatilag attól a pillanattól kezdve, hogy leért a feje a párnára, egészen addig, míg reggel kinyíltak a szemei.
Kimenekültem az étkezőben a kanapéra, ott meg pár perc múlva elkezdett rajtam ugrálni az éjszakára oda toloncolt kismacska.
Visszakullogtam, és azon gondolkodtam reggelig, hogy mivel dobálhatnám meg a horkolátort, de nem találtam alkalmatosságot, így aztán hallgattam tovább.
Másnap aztán befogadtak a másik szoba lakói a kisheverőre.
Örülteeeem!
Aztán a heverő lejtős volt, meg gödör volt rajta, meg nagyon puha is volt, szóval ez sajnos megint nem nyert.
Harmadik este a fiúk boroztak. És boroztak. És boroztak.
A lányok meg úgy döntöttek, hogy akkor most lesz egy lányszoba, ahol a lányok alszanak a franciaágyon, meg lesz egy fiúszoba, ahol a srácok nyugodtan horkolhatnak egymásnak.
Így aztán végre jól aludtam, bár ennek az volt az ára, hogy két friss házas a kedvemért egymástól külön töltötte az éjszakát, és az ifjú férj a kollégája horkolását hallgathatta egész éjjel.

Ha még ezután máskor is meghívnak, akkor lehet, hogy a kertben kell sátraznom, aztán akkor majd nem lesz miért reklamálnom :-)

Ha nem alvásról van szó, akkor egyébként klassz hétvége volt! Még a nem túl kedvező időjárás is úgy alakult, hogy nekünk a körülményekhez képest a lehető legjobb jusson!
Szombaton "csak" fújt a szél, szóval az evezés ugyan ugrott, de volt helyette séta, meg kerti grillezés.
Vasárnap már hűvös-esős idő volt, de akkor meg jól elmentünk inkább Egerszalókra dagonyázni a szép új wellnessfürdőbe! Meg a Szépasszonyvölgybe, kajálni és borozni.
Ma meg már kb. mindegy volt, tunyulás, főzés, rendrakás, hazajövés.
Szóval csupa lustálkodós, belassulós, azt-csináljuk-amihez-kedvünk-van hétvége volt!

3 megjegyzés:

Petra írta...

Hát ez aranyos... :-)
A Bélával is lehetne hangfegyvert gyártani, de én csak ne panaszkodjak, mert olykor tudok én is. :-( Szülői örökség.
Javaslom beszerzésre a remek orrtapaszt, ez a Bélánál működik. :-)

Maris írta...

A fiatalember nekem csak alkalmi hálótársam volt, így hosszú távon hálisten nem vagyok kitéve zajártalomnak, ha meg még egyszer ugyanezzel a társasággal ruccanunk el valahová - szerencsére erre van esély! - , akkor majd igyekszem úgy mocorogni, hogy másik szobatársat kapjak :-) (Vagy megfojtom rövid úton a nagypárnával :-)))

Petra írta...

:-)))