Párkány és erkély

Bár mindkét helyen kiválóan lehetne fűszernövényeket nevelni cserépben, és nem állítom hogy ez még soha fel sem merült bennem, ezt a bejegyzést mégsem a balkonkertészet szépségeinek fogom szentelni.

Én az erkélyen többnyire sörözni szoktam.
Meg Párkányban is.

Bár erkélyem kicsinek és koszosnak mondható, úgy este 9 környékén mégis a lakás legpreferáltabb részévé válik, mert akkor már nagyjából elviselhető az idő, és a tizedik emelet magasságáig már csak a legeslegelvetemültebb szúnyogok jönnek fel, azok is csak vasár- és ünnepnapokon. Van kinn felfordított virágcserép, meg a küszöbre is le lehet még ülni, míg szét nem esik, aki pedig nem tud élni a civilizáció nélkül (vagy V.I.P. vendég és - még - pedálozok neki), az kaphat sámlit vagy hokedlit, csak az már elég nehezen fér el :-)
Van kinn két batárnagy láda, úgyismint "asztal", ezen megáll a sörösdoboz vagy pohár, feltéve hogy nem valamelyik pántra pakolja az ivócimbora, mert akkor viszont menthetetlenül felborul.
Egyetlen hátránya, hogy késő este már viszonylag csendben kellene duhajkodni, hogy élő és megboldogult hozzátartozóinkat lehetőség szerint ne emlegesse a fél lakótelep.
Jó hely, na.
Ki is használjuk az adottságait, újabban rendszeresek nálam a spontán erkélybulik, akinek meg tériszonya van, az ne nézzen ki.

Amikor az erkélyt megunjuk, jöhet Párkány. Nincs messze, olcsó a sör, kellemesek a kerthelyiségek, hűvös a szél a Dunán a kocsmahajón. Kirándulni mondjuk a tegnapi majdnem-melegrekordban elég megveszekedett ötlet volt, és a juhtúrós sztrapacskához is csak akkor támadt étvágyunk, amikor kezdett alkonyodni, addig csak a sör csúszott, de az nagyon.
Még vissza kell menni, de ez fogadalmak nélkül is menni fog :-)