2010. szeptember 7., kedd

Mi legyen a mamával?

Leköltözöm, nem költözöm le.
Felhozom magamhoz, nem hozom fel magamhoz.
Felhívom a szociális gondozót, nem hívom fel a szociális gondozót.
Beszélek a nagybácsimmal, nem beszélek a nagybácsimmal.
Leköltözöm, nem költözöm le.
Felhozom magamhoz, nem hozom fel magamhoz.
Felhívom a szociális gondozót, nem hívom fel a szociális gondozót.
Beszélek a nagybácsimmal, nem beszélek a nagybácsimmal.
Leköltözöm, nem költözöm le.
Felhozom magamhoz, nem hozom fel magamhoz.
Felhívom a szociális gondozót, nem hívom fel a szociális gondozót.
Beszélek a nagybácsimmal, nem beszélek a nagybácsimmal.

Ha odamegyek, nekem lesz szar, ha felhozom, mindkettőnknek. Ha nem csinálok semmit, furdal a lelkiismeret, hogy semmirekellő, hitvány unoka vagyok, és bezzeg ő az életét áldozta (volna) értünk.

Akkor... mondjuk... talán.... sikítok.

14 megjegyzés:

a Matula ikrek írta...

Nincs a mamának egy szintén egyedülálló barátnője, akivel össze lehetne költöztetni őket, mint az Anne filmekben Marilla Cuthbertet és Rachel Lindet? (Nem akarom elviccelni a kérdést, csak "fel a fejjel" jellegű, vidító hasonlatnak szántam)
Zsuzsi

Maris írta...

Nincs neki, a mama mindenkit utál. Volt egyetlenegy szomszéd néni, akit legalább nem utált, ő meg nemrég elköltözött Debrecenbe.
Esetleg mehetne a mama is Debrecenbe, az jó messze van :-D

Kataca írta...

Ez biztosan egy nagyon nehéz helyzet, szerencsére nem ismerem közelről. Ezért csak annyit tudok mondani, hogy mindenképpen olyan megoldást találj, ami mindkettőtöknek jó...ha ő maradna, talán átmenetileg költözhetnél hozzá, aztán mindketten hozzád. Ha tudod hogy súrlódások lennének köztetek, akkor tényleg a szociális gondozó és a gyakoribb látogatásod a megoldás.Szerintem...de mindnképpen olyan döntést hozz, hogy emiatt ne legyenek álmatlan éjszakáid . Sok erőt kívánok hozzá!!!

Maris írta...

Első számú probléma, hogy ha odaköltözöm, mi lesz a lakással, amiben most lakom? Második számú probléma, hogy ha fenntartom a lakást, miből veszek majdnem 30ezer forintért vasúti bérletet a bejáráshoz? Mert nem lakik messze a mama, nem olyan elvetemült ötlet bejárni, csak drága. (És ha a mama jön Bp-re, mi lesz az ő házával?)

És akkor ezek még csak a földhözragadt, unalmas gyakorlati szempontok...

Kata írta...

Húúú, neked is kijutott a jóból:((( Látom, felétek is te vagy az egyetlen ember, aki a vállára tud venni minden gondot és mindenkit... Kell, hogy találjál segítséget (ha mást nem, a szoc. gondozót), mert ami körülötted van, nem tudod egyedül megoldani, mert az neked lesz nagyon rossz.
Kívánok sok erőt neked!

Névtelen írta...

Öcsédék messze költöznek/-tek tőle? Mert talán ha ők is egy kicsit a baba mellől, meg te is egy kicsit otthonról, meg még esetleg a szoc. gondozó is... szóval akkor talán nem lenne annyira magányos a mama.
Ami meg a bejárást illeti: a munkahely elvileg 86%-át fizeti. Mármint a bérletnek.

Maris írta...

Öcsémék Bp-re jönnek vissza. A baba csak januárban lesz meg, szóval ígérik, hogy sokszor fognak menni, de hiszi a piszi. A mama főként éjszaka fél, meg is értem.

Háááát, nemtom, fizetnék-e az én bérletemnek a 86 %-át, mert nem a mamához vagyok bejelentkezve, meg egyébként is kaptam budapesti éves bérletet.

A szociális gondozó egyébként a papa halála után nem sokkal bejelentkezett a mamánál, hogy mit tud segíteni, és a mama nagyon messzire elhajtotta, hogy neki vanank unokái, bibííí, neki nem kell szociális gondozó.

Évi írta...

Jajj de kár, hogy elhajtotta a gondozót.Nagyon nehéz lehet együtt élni az tuti.Minden megváltozik.
És ha kiadnád a kéródat??És lemennél a Mamihoz, jó sok nyugtatóval??
jajistenemnemirigyellek.:-(((

Évi

Évi írta...

Sziranszki te mekkora vagy!!!nagyon jó ötlet.
Még megboldogult fiatal éveimben, jófej barátokkal körülvéve, mi jártunk egyre helyre kirándulni.És egymás kezét fogva kiordíttottuk magunkból a feszkót.Jó volt az is:-))
De már nem csinálom.csak nyelek:-((((

Évi

Ani írta...

Huh, hát nem könnyű.

Nagybácsival beszéltél már?

Gondolom Mamád nem igen szeretne költözni, mert mi lesz a házzal, meg a kerttel meg a kácsákkal. :-)

Anyagilag te lehet, hogy jobban jönnél ki, ha kiadnád a lakást és egy ideig a Mamánál laknál, már csak az a kérdés, hogy mi lesz a Lelkeddel. :-)

És majd elfelejtettem a lényeget: Judit hogy fogadná a költözésed? (mikor jön mááár?)

Azért szorítok érted nagyon.

Éva írta...

Nem irigyellek. És ezt nagyon komolyan mondom, többszörös tapasztalattal... Sehogyan sem jó!
Nagyi mit szeretne? Nem mondja? Ha felhozod, az mindkettőtöknek rossz, ő nem találja a helyét, és te sem fogod találni a helyed a saját lakásodban.
Ha meg te költözöl hozzá, az meg talán neked lesz kényelmetlen, de ha találnál valaki megbízható bérlőt a lakásodba, akkor talán jó lenne ez a megoldás.
Vagy egy nagyon megbízható "ágyrajárót" a mamához, aki az éjszakáit ott töltené ...

Nagyon drukkolok, hogy találjátok meg a legjobb megoldást!

Babi néni írta...

Szintén csak drukkolni tudok. :o(

Anice kötős blogja írta...

Hú, Maris nem egyszerű a kérdésed! Ha felköltöztetnéd Pestre, akkor nem félne amikor dolgozol?

Erika írta...

1 beszélni nagybácsival
2 beszélni gondozóval
3 nem odaköltözni, nem te vagy az egyetlen rokona, csúnyán hangzik de ez az ő élete, nem a tiéd
(4 ha már kicsit egyedül van a mama, nyilatkozzon, mit akar)
Ronda kőszívű banya lettem!