Jucuska visszatér

Legutóbb telefonban jól kiakasztott, mert nem volt képes elmondani, hogy mit ebédelt aznap, csak hajtogatta, hogy nemtudom, nemtudom, nemtudom.
- Jucuskám, nem lehetsz ennyire kis buta.
- DE!!!
Hát, a jogaival legalább tisztában van a gyerek :-)))

Ma meg érte mentem, a vasútállomásra vezető úton a Hugi végig kattogott mellettem, mint egy nagyra nőtt retró felhúzhatós bádogcsirke, hogy ő nem is velem akar hazajönni, hanem mással, nem akar szoknyában jönni, nem akar holnap a mamához menni, és nem akarja, hogy legyenek kismacskák (kicsit későn szólt).
A vonaton aztán közölte, hogy:
- Nem bírok magammal.
- Hát azt veszem észre.
- Kinn akarok álldogálni végig. A folyosón.
És tényleg kiment a folyosóra - előtte megígérte, hogy nem fog dumálni - és két órán keresztül ott állt kinn, a legteljesebb nyugiban.
Csak azt sajnálom, hogy nekem nem jutott eszembe már sokkal korábban, hogy ki is lehetne zavarni :-D