Megállás nélkül kötök, mint a gép. Február elején befejeztem a november-decemberben kezdett csíkos fiúsálat, a saját - még régebben kezdett - Stripe Study kendőmet, mindjárt kész egy újabb pár ajándékzokni (tavaly karácsonyra, no comment...), próbát gyártottam egy kardigánhoz, amit szerintem nagyjából életem végéig nem fogok befejezni, de azért elkezdem, tesztkötöttem egy gyereksapkát, és tűre szedtem magamnak is egy másikat.
Valamit KELL csinálnom.
Azzal a rengeteg szabadidőmmel is, ami most hirtelen majd lesz hétvégenként.
Vagy nem lesz. Van egy kertünk, helló.
Nemsokára újraindul a kertészkedős szezon, és nem totyog majd ott a mama :-(
Kurvaélet.
3 megjegyzés:
Közhelyeken kívül mit lehet erre mondani? Terápiázz csak, és káromkodj, ha úgy hozza kedved.
Nagyon jól csinálod!!! Horgolj is, az még gyorsabb!
Maris, ehhez idő kell, az megoldja. Addig is csináld azt, ami jólesik, mert az is segít.
Megjegyzés küldése