Főszervezni mondjuk most egy darabig nem akarok, illetve csak akkor, ha az összes résztvevő aláír egy együttműködési nyilatkozatot, és ha nem teljesíti, akkor büntetést fizet, vagy mittudomén.
Egyébként szerintem a legjobb rész az volt, amikor még csak hárman voltunk ott az "előkészítő stábbal", és persze az volt az előkészítés, hogy fél tízkor beültünk a Pólya-pincébe rozéfröccsözni, és csak akkor vettük észre, hogy dél van, amikor megjött a következő különítmény a pécsi vonattal. De nem baj, mert őket is leültettük fröccsözni.
Onnantól aztán főleg kapkodtunk, én idegeskedtem meg diktátorkodtam, mert úgy gondoltam, hogy legalább az elején tartsuk magunkat a menetrendhez, aztán később majd úgyis oldódik a fegyelem (alkoholban). Ez így is lett. Azt hiszem, a végén nagyjából mindenki elégedett volt a programmal (én nem teljesen, de nem mondom meg senkinek), ittunk rendesen, aztán vasárnap délután fél kettőkor már otthon is voltam, néztem ki a fejemből, és máris olyan távolinak tűnt, hogy reggel még a pincesoron lófráltunk. Mintha csak álmodtam volna az egészet.
De elég csak ránéznem a hűtőben arra a két liter borra, amit hazahoztam, és akkor már tudom, hogy tényleg ott jártam :-D
2 megjegyzés:
Ha szeretném a bort...
Esetleg lehetnél főállású lánybúcsú szervező, dolgozhatnál egy esküvőszervező keze alá... :D
Annyira azért nem ment ez jól :-D Még párat meg kéne szerveznem ahhoz, hogy tényleg ügyes legyek.
Megjegyzés küldése