Lenni UFO, nem beszélni földlakó

Nyilván oka van, hogy a (hímnemű) barátaim miért "csak" a barátaim, a fickóm meg mitől lett a fickóm. De az is tény, hogy a cimboráimmal többnyire félszavakból (vagy nélkülük) is értjük egymást, a pasim meg néha mintha földönkívüli lenne. Oké, hogy nem lehet minden azonnal tökéletes, de komolyan, időnként szinte fizikailag kimerítő, mire közös nevezőre jutunk, arról nem is beszélve, hogy nálam addigra már jó eséllyel kimegy a biztosíték, és valahol félúton beszólok. Pedig esküszöm, igyekszem, hogy ne legyek türelmetlen és bunkó.

Néha már ijesztő, hogy mennyire más logika mentén gondolkodunk. Például amikor felteszek egy kérdést, akkor nekem elég, ha válaszol, és igazából nem mindig "érdekel" - vagy inkább nem feltétlenül igénylem -, hogy ezt meg is indokolja. Nekem viszont minden egyes mondatomat Ádámtól meg Évától kell kezdeni, mert különben nem hajlandó megérteni, és mindent pontosan le kell vezetnem, ha pedig - szerinte -  nem logikus, akkor összeráncolt szemöldököt kapok cserébe.
Márpedig spontán döntéseket, vagy érzelmi viszonyulásokat elmagyarázni elég nehéz, így gyakran végződik úgy egy ártatlan beszélgetés, hogy én frusztráltan hőbörgök, ő meg megsértődik.

Tiszta felüdülés, amikor a barátaimmal tárgyalok.
Ma reggel például megláttam a buszból az egyiket, és arra gondoltam, hogy úgyis jön a következővel, szóval felhívom, és megkérdezem, hogy megvárjam-e a végállomáson. A beszélgetés kb. így zajlott:
- Helló! Most mentem el az orrod előtt a 136-os busszal.
- Jó, akkor várj meg a Kökin.

A másik példánnyal meg beültünk egy pár sörre kedden este, mert már régen találkoztunk.
Egyszer csak rám nézett, és vigyorogva megkérdezte: - Tudod, miért szeretek veled beszélgetni?
Én meg mondtam, hogy tudom, és visszavigyorogtam.
És tényleg tudtam :-)

Jó, többéves ismeretség után könnyű. De egyelőre akkor is az a helyzet, hogy a barátaim jelentik azt a közeget, ahol hátradőlhetek és felrakhatom a lábamat az asztalra, otthon meg egy kicsit mintha mindig a villanypásztor mellett ólálkodnék, ami akármikor megrázhat, ha nem vagyok elég óvatos.
Persze dolgozom az ügyön, de szerintem ezt kivételesen tényleg az idő fogja megoldani.