Bence észrevette, és gondolta, jó fej lesz, behozza nekem a kötőtűt, hogy örüljek. Ki is húzta szépen a cuccból az egyiket, és boldogan vigyorogva nyújtotta felém, hogy:
- Kamila, KÖTESZ? Tesszék!
Itt nagyon cuki volt, mert szereti azt játszani, hogy "ez elment vadászni..."
5 megjegyzés:
Cukorfalat ez a kölyök!
A bátyám fia kiskorában a nagypapánknak akart segíteni azzal, hogy viszi a botját...:D
Hihi, és kötöttél?
Unokatesóm kislánya nagypapámnak segített... vitte helyette a botját, amire papa támaszkodni szokott járáshoz.
Látom, itt jártak az összes ikrek, de máshogy emlékeznek a családi legendára :-D :-D Akár kislány, akár kisfiú, ő is sokat segített szegény papának :-D :-D
Hát izé... nem is vagyunk szenilisek, le is kopogjuk. kopp-kopp-kopp -Ki az? :D
A sztori lényege az, hogy a családunkban segítőkészek a gyerekek, és hogy ha egy idős ember nehezen jár, legalább cipeld helyette a botját, jó? :D
Tessék, utánajártunk, mindkét eset megtörtént! :o)
Szegény dédipapa...
Megjegyzés küldése