Szánalmas pont hu

Leszakadt a polc a konyhaszekrényemben. Az alsóban, amiben a lábasok meg fazekak vannak. Igaz, ennek a szekrénynek például nincs ajtaja sem, mert jó fél éve már, hogy leszakadt. És senki nem csinálja meg, mert bárki megcsinálná, ha és amennyiben én elmennék végre valami bútorlapszabászatba, és vágatnék le szekrényajtónak valót, csakhogy én nem megyek bútorlapszabászatba, mert nem is mértem még meg, hogy mekkora volt az eredeti ajtó. És ha lemérném, akkor is tuti kitalálnék valamit. Szóval. De azért mégis. Minek kellett ennek még le is szakadni?????

Éppen elhatároztam, hogy kéne már egy kicsit takarítgatni, meg rendezkedni, mert mekkora kupi van, meg különben is itt a tavasz. Kezdem a konyhában, ott kezd leghamarabb meglátszani, könnyű sikerélményre hajtok, mert tudom, hogy nem épp a kitartásomról vagyok híres. Essünk neki a mosatlan edényeknek, mondjuk ehhez el kéne pakolni az edénycsöpögtetőből. Jó. Hajrá. És erre PUFF, leszakad a francba az egész polc, még be se raktam az első fazekat a helyére, és most már nem is fogom.

Mások ilyenkor kipakolnak a szekrényből, és megszerelik, de én meg nem, mert engem most már inkább nem is érdekel, jó lesz az úgy is erre a hátralévő 40-50 évre, és most már jól be is jöttem inkább blogolni meg kendőt kötni.

A napi két liter vízről

Arról, amelyiket felül beöntök, alul meg kifolyik rögtön. Hogy annak mikor van ideje hidratálni meg méregteleníteni az én szervezetemet???? Abban a nyolc és fél percben, amit benn tölt???? Hiszi a piszi. Jobban járnék, ha befeküdnék egy kád vízbe néhány órára, lehet, hogy a bőrömön keresztül több szívódna fel.

Manuálterápia

A rózsaszín Marzipan sapka (Ravelryn találtam). Batár bazinagy, pedig a kisebb méretet kötöttem, a megadottnál kisebb tűvel... Le lesz bontva.


Lassan alakul a Moonlight Sonata is, bár szegény most megint hátrébb került a rangsorban, mert folyton mással "kell" foglalkoznom.


Végül egy - enyhén fogalmazva - nem túl szerencsés fotó a Swallowtailnek a bigyócskás chartjáról, mert a gyöngyvirágos részről még nincsen, valaki feltölthetné végre a lemerült elemeket, mer' most addig nem tudok fényképezni :-)

Moszkvai kertásó kutya

Az Egyik Kockafejű azt mondta tegnap a kocsmában - ahol HÁROM kockafejűvel meg egy köztisztviselővel volt szerencsém (?) részt venni egy rögtönzött névnapozáson - hogy kutyával meg nővel (konkrét női testrészeket is emlegetett, de nem szeretném megismételni) mindent el lehet adni, meg mutogatni is azokat kell.

Szerintem inkább legyen a kutya.


Hétvégén próbáltam ásni egy kicsit a kertben, de nem nagyon sikerült, mert az öcsém kiskutyája segített: állandóan belefeküdt a barázdába, el akarta kapni az ásót, ette a földet, ugatta a bogarakat, és szörnyen félt a gilisztáktól.

Első fecske

Készítek rendelésre egy Swallowtailt, hát Csajok, ezt a Lily of the Valley chartot ANNYIRA unalmas kötni, de annyira, hogy még. Pedig azt hittem, az első szakasztól fogok bezombulni, de nem. Az relatíve haladós volt. Azért szépnek ígérkezik, a szín is csak kicsit gyilkolja a mintát (pirosas-rózsaszínes-bordós színátmenetes uruguayi, de nem léc, hanem fingering, és 4-essel kötöm, mert az 5-ös tűn olyan csapzottan lógott), majd lefotózom, és mutogatom. Valamikor.

Makár Sándorné és egyéb házasított borok

Ahogy már meséltem, hétvégén a Sauska pincében voltunk borkóstolón. Sajnos attól tartok, hogy nem vagyunk egy túl komolyan vehető borkóstoló társaság, kár belénk energiát feccölni mindenféle profiknak, tulajdonképpen azt érdemelnénk, hogy "nesze b.zmeg", de nem, Sauskáék jó fejek.
Szinte szemrebbenés nélkül tűrték, amikor a fél banda beesett az asztal alá a röhögéstől a Makár Chardonnay hallatán, hogy "Sándorné, höhö, MAKÁR SÁNDORNÉ" :-D
Ennyit a szakértelmünkről.
Ugyanezt előadtuk Cabernet-viszonylatban is, ki lehet az a Franc Caber, akárhányszor valaki kiejtette, hogy cabernet, nekünk már fülig ért a szánk.

Ja, és majd ha a franciák levédik a cuvée nevet, és nem szabad használni soha többé, akkor hogy fogjuk majd hívni magyarul? Hát, talán valami házasított bornak.... itt volt ismét végünk, PÉLDÁUL a ChardoNÉ és a CaberNÉ is házasított bor, ugye?

Szerintem kisebb csoda, hogy nem hajítottak ki minket.

A későbbiekben a syrah helyes kiejtésével akadtak problémáink, ez már ugyan másik napon és másik pincében volt, hiába javasolták nekünk, hogy egyébként hívhatjuk shiraz-nak is, addigra már mindegy volt, mert mi már rég zsiráfnak hívtuk. Olyannyira, hogy egyikünk (NEM, nem én voltam, esküszöm, de nem fújom be a cimborámat), amikor elvitelre vásárolt belőle, akkor egészen konkrétan kért két liter zsiráfot, ha jól hallottam.

Azt hiszem, nagyon itt az ideje annak az alapfokú borismereti tanfolyamnak, amire már nemsokára megyünk.... még mielőtt MINDEN magyarországi borvidékről szigorúan kitiltanak minket az elkövetkező 125 évre.

A felnőttkori beszédfejlődésről

Hittem eddig naivan, hogy a szókincsemmel nincsenek olyan igazán nagy problémák, olvasok sokat, időnként fejtek rejtvényt is ügyesen, meg hasonlók, de úgy látszik, az ilyesmi mind nem elég. Az embert lépten-nyomon új információk érik, amiket muszáj valahogy feldolgozni, különben sosem lesz képes lépést tartani a környezetével.
Tegnap például ismét egy, a mindennapi életben nélkülözhetetlen kifejezést sikerült elsajátítanom: gázrugós lengéscsillapító. (Enyhítő körülményként kérem annak figyelembe vételét, hogy bár képes vagyok elismételni, azzal továbbra sem vagyok tisztában, hogy ez végül is mi a mennydörgős rossz nyavalya.)
Bzmg.
Komolyan.
Még nem döntöttem el, hogy milyen szövegkörnyezetben lehetne használni, de elképzelhetőnek tartom, hogy ha a helyzet úgy kívánja, akkor Judit húgom példáját követve hatékonyan be tudnám illeszteni különféle ocsmány káromkodásokba (ld. "rosseb egye meg a könyökhajlati verőeredet").