Adva van az alap, hogy én tök jó nő vagyok, és minél több van belőlem, annál jobb.
Azért most már egy picit mintha túl sok lenne a jóból :-)
Kiszakadt gerincsérvvel az ember ugye nem ugrál, csak pilatesezik legfeljebb, és azt is laposkúszásban, így megint megpróbálok sort keríteni egy kis észszerűsítésre a főzés terén.
Illetve a főzés terén nem nagyon tudok, mert szokás szerint templomegere-stílusban adom elő magam, inkább a mennyiségeket meg az időzítést kéne átgondolni.
Csak a szokásosak.... hogy ne egyek este 6 után... hogy igyak elég vizet... ne legyen otthon kenyér, meg csoki se lehetőleg... tartsak néha gyümölcsnapot... meg ilyenek.
Eszembe se jut bármelyiket is "megfogadni" újévileg, mert akkor biztosra vehetem, hogy már holnap megszegem.
Egyelőre még mintha kissé alulmotivált lennék, de majd szólok, ha kitaláltam valamit.
Ha egy üzlet beindul
2 hete
6 megjegyzés:
Szia Maris! Résen leszek, mert már nálunk nagyon időszerű lenne a súlycsökkentés. Csak még a mikéntjét keresgéljük mi is.
Én most súlyban kb. jó vagyok, csak has körméretben nem. Mert hát november óta hopsz, lement 4 kiló, amennyit terveztem, csak sajna, azért fogytam, mert beteg voltam (vagyok...).
Csak megfázás, vagy mittomén, lehet, hogy H1N1, de hogy már 4 hete köhögök, az tuti! Hiába antibiotikum, bioptron lámpa, köptető, szopogatós izék, negró, kamilla, csak köhögök... Meg már az orrom is eldugul. Ez vajon már javulásnak számít? :)
Maris: kenyér miért nem lehet otthon? A szénhidrát miatt?
Gabella: én nyáron kaptam el vmi köhögős fertőzést, de én balga nem mentem vele dokihoz. 2 hónapon keresztül szinte fulladásig bírtam néha köhögni, de a legdurvább egy szép nyári kilovagláskor volt, amikor a ló minden egyes mozdulatára jött a köhögési inger... Na, körülbelül 3,5-4 hónap után múlt el belőlem olyan szinten, hogy már egyáltalán nem köhögök egy kicsit se. Mondjuk itt én voltam a lüke, mert igazán írathattam volna fel antibigyót.
Mert ha van otthon kenyér, akkor én azt megeszem :-D
Na, én tavaly télen kezdtem köhögni. Csörögve, zörögve, hörögve, fullasztóan, ijesztően. Mentem tüdőgondozóba, azt mondták, légcsőgyulladás. Antibiotikum. Megettem mind, oszt' köhögtem tovább pont ugyanúgy. Vissza a tüdőgondozóba. Akkor hörgőgyulladás. Még antibiotikum. Elfogyott az is, köhögtem még mindig. Megint visszamentem, addigra már inkább mégis asztmám volt szerintük (5 méterről ránézésre állapították meg), és adtak szteroidos beszippantós sprayt, én meg azt mondtam, hogy na, asztmám, az nincs, hagyjanak békén. Nem szippantottam. Tavasztól őszig kb. csönd volt, most télen megint hörgök, megyek is vissza a köhögészetre, már kíváncsi vagyok, idén mi bajom lesz...
Szió :)
Jó olvasni a blogod s szuper a lányok hozzászólása is!
Gratula!
Csodás évet Neked!
Szia Évi, köszi, és Neked is boldog 2010-et :-)
Megjegyzés küldése