Értek a számítógéphez (is)

Telefonálok.

- Medve, hogy kell egy számítógépet HIBERNÁLNI? Mi az egyáltalán? És jelszót beállítani?
- Megint mit csináltál?
- Még semmit, de azt akarom, hogy a laptopom ébresszen reggel.
- Nem akarhatnád inkább, hogy a telefonod ébresszen? Muszáj pont a laptop?
- De az olyan jól hangzik. Le is van írva egy helyen, hogy be lehet állítani, és van valami olyan, hogy ütemezett feladatok, de állítólag kell hozzá valami jelszó, az mi, és hogy kell?
- Szerintem inkább ne akarjad beállítani.
- Elrontanám úgyis?
- Hát...

Hiába. Lassan nyolc éve ismer. Nem mindig néz teljesen hülyének, de megszokta, hogy általában ellenkező irányba akarom becsavarni a villanykörtét, nem tudom kivenni a porzsákot a porszívóból, és nyitva hagyom a felső szekrényajtót, aztán beleverem a fejemet. Amikor már teljes a káosz, akkor valahonnan előkerül, becsavarja a villanykörtét, szétszedi, majd össze is rakja nekem a porszívót, becsukja a szekrényajtót, és megtörli az orromat. Nna. Most már jó? Nem kell sírni. Figyelj oda.

Ha azt mondja, hogy ne nyúljak inkább a számítógéphez, akkor asszem, tényleg jobb, ha nem nyúlok hozzá.

- Na jó. Akkor beállítom a telefont.