2009. november 30., hétfő

Súlytalanság

Ebben az évben két nagyon komoly és nehéz terhet sikerült leraknom, és most, hogy ezek nem húzzák a vállamat, úgy érzem, megtanultam repülni. Természetesen még sokkal jobb lett volna, ha mindez hamarabb történik, de biztos így volt a jó, ez volt a megfelelő időpont, így szolgálta leginkább az én javamat.

Az egyik egy fiú volt, a másik egy lány, az egyik egy párkapcsolat rosszul sikerült karikatúrája, a másik egy lakótárs, akinek a jelenléte egy idő után sajnos már nyomasztóvá vált, az első homokzsák júniusban, a második novemberben pottyant ki a léghajóból, és én nélkülük most szárnyalok.

Mindkettőjükre az jellemző, hogy ők az életüket elszenvedik. Én meg élni szeretem. Másvalakivel, aki nem húz le, de tartja nekem a kötelet a földről.

2 megjegyzés:

Ani írta...

Jajdejó!

Ilona írta...

Az előzmények után - gondolom - sokkal jobban értékeled a jelenlegi súlytalanságodat, amihez csak gratulálni tudok!!!!!