2009. november 7., szombat

Az ideális bébiszitter

Az ideális bébiszitternek szeme se rebben, ha mind a négy unokahúgára kell vigyáznia egyedül.

Az ideális bébiszitter az ideális bébiszittelés után úgy néz ki, mint aki tehenet elletett, mert az ideális bébiszitter helyet ad ideális unokahúgai művészi kibontakozásának, és hagyja, hogy kifessék a körmét - mit a körmét... az ujját, a kezét, kb. csuklóig - sötétbordóra. És azt ugye nehéz maradéktalanul lemosni...

Az ideális bébiszitter a szívén viseli ideális unokahúgai zenei fejlesztését és mozgáskultúrájukét egyaránt, ezért végre megmutatja nekik, hogy kell rendes tisztességes rockzenére hajat rázni és léggitározni. Az ideális unokahúgok (3-5-5-9 évesek, tehát ideje mindezt elsajátítaniuk) roppantul élvezik a képzést, remélhetőleg a szüleik sem fognak kisebb agyvérzést kapni, ha majd a lányaik bemutatják az új tudományukat.

Az ideális bébiszitter átérzi a helyzetek komolyságát, de nem dől be a hisztiműsornak, és lila fejjel ordító ideális unokahúgát fapofával tájékoztatja, hogy ezt simán be lehet fejezni, mert az igazi síráshoz könnyek is tartoznak, itt meg nincs egy se, tehát ez kamu. Az ideális unokahúg erre abbahagyja a lilafejjelordítást, és haladéktalanul vigyorogni kezd.

Az ideális bébiszitter gondosan ügyel rá, hogy csak lámpaoltás után kivételezzen, és előbb lerakja az összes ideális unokahúgot aludni, mindenkit gondosan betakar, megpuszil, csak utána mászik be a Főkéjenc mellé, hogy cirka háromnegyed órás extra fejcirógatásban részesítse.

Az ideális bébiszitter cseppet sem elfogult, ezért könnybe lábadt szemekkel olvad langyos kis rózsaszín pocsolyává, amikor a bongyor szőke kis puhaság a sötétben odabújik, és miközben szopja a hüvelykujját, a maradék ujjaival az ideális bébiszitter arcát birizgálja, és szuszog.

8 megjegyzés:

ilonamamzi írta...

Ez a tüneményes kis történetecske végre felvidított!

Maris írta...

Rossz kedved volt? Örülök, hogy már jobb :-) A Húgok tényleg tündérbogarak, náluk én is mindig feltöltődöm mindenféle csuda jósággal :-)

Névtelen írta...

Ezek után bármikor nyugodt szívvel rádbíznám az enyémeket!:) Nem is tudtam,hogy ilyen birkatürelemmel, következetességgel és humorral viseltetsz a gyerekek iránt, dícséretes!:)

pusszancs: Lianna :)

ilonamamzi írta...

Igen, igen... Azt már tudtuk, hogy a humorod kifogyhatatlan, de hogy ekkora szíved is van...
Bár, nem. Papilonnal már bizonyítottad.

Ani írta...

De jó volt ezt olvasni. :-)
Az hüvelykujjszopizós, szuszogós rész a kedvencem. Szuper lehetett babaillat felhőben aludni mellette. :-)

Alíz, Erdélyből írta...

Azok az aranyos unokahugicák szerintem fölöttébb büszkék lehetnek a "szuper nénikéjükre". :))

Maris írta...

Alíz, hát úgy tudom, szeretnek :-) Unokatesóm mondta. Meg mindig jók. Oké, néha kicsit sokan beszélnek egyszerre, meg négyen ötfélét akarnak, de azért jól szoktuk érezni magunkat.

Ani, "ezeknek" már nincs babaillatuk, meg különben is koszosan és büdösen feküdtek le aludni (ez persze nem igaz, mitől lennének koszosak és büdösek), mert kaptam annyi könnyítést, hogy nem kellett őket megfürdetni :-)

Lianna, örülök, hogy így látod. Azt már tudtad, hogy Judittal elvagyok, de a mini korosztállyal is szeretek foglalkozni!

Gabella írta...

Gyere hozzánk szittelni! Kéne nekem egy kis szabadság! :)

Megjegyzés küldése