A Kutyafülű születésnapja

Vidám események is történnek nálunk. Juditka tegnap lett tizenkilenc éves.
Továbbra is sokkal szebb, mint amilyen okos :-)
Kötéltáncol az idegeinken, lázad, hisztizik, magára húzza a szobáját, és fekszik hason egész nap.
Közben meg ragaszkodik, kötődik, igényli a törődést.
"Esőemberkének" néha túl jó, máskor meg a legelvetemültebb fajtából való :-)
Mi pont így szeretjük.

Náthás vagyok, kerül is most a Gyerek nagy ívben, hiába mondom neki, hogy nem újinfluenzám van (jól informált a kisasszony, tegnap többezer villamosmegállónyit gyalogoltunk haza, mert eszébe jutott, hogy a tömegközlekedésen könnyebb elkapni a bacilusokat...), még a közelébe se enged, és ipari mennyiségben tömi magába a c-vitamint.
Tegnap épp lánctüsszögtem az utcán, Judit aggódó arccal nézett, és reménykedve kérdezte:
- Lehet, hogy ALLERGIÁS vagy valamire?
- Szerintem nem, Jucuskám, inkább megfáztam.
- NEM IGAZ.
:-)

A szülinapjára egy zöld kardigánt, egy golyósdezodort, és egy szál rózsát kapott. Meghívtuk ünnepi vacsorára a nagybátyánkat és a nagynéninket. Variálós menü volt: Juditnak tojásos nokedli, nekünk a nokedlihez inkább kakaspörkölt (csak hogy nekem is jusson a dicsőségből, ne csak a szülinaposnak). És egy gesztenyés piskótatorta, tizenkilenc gyertyával. Elfújta, talán három vagy négy nekifutásra. Tüdő-vitálkapacitás elégtelen :-)

Boldog szülinapot, Böjgárka! :-)