Fókuszcsoport voltam ám én

Beszerveztek közvéleménykutatásni, mondták, hogy igazából csak hallgatni kell, egy kicsit esetleg beszélgetni, és adnak érte ötezer forint kajautalványt.
Gondoltam, hogy simán, annyiért akármit/akárkit hajlandó vagyok két órán keresztül hallgatni.
Aztán a végén még szinte jól is éreztem magam.
Jó kis banda voltunk, hálisten hármunkat is ugyanaz szervezett be, szóval voltak ismerősök, cimboralánnyal sikerült is az egyik fókuszcsoporttársat már jóval a beszélgetés megkezdése előtt szanaszéjjel szívatni, aztán már nem volt kihívás, mert bármivel piszkáltuk, mindenre az volt a végső válasza, hogy "mer' nők vagytok", ezt meg tudtuk nélküle is.

Egyébként meg bankos reklámok tervezeteit mutogatták nekünk, hogy melyik tetszik, és ha igen, akkor miért nem, és unalmas-e, vagy netán kedves, és értjük-e az üzenetét, stb. Volt egy vicces, aztán egy "szódával elmegy" kategória, meg két unalmas. Na, majd jól meglátom, hogy megfogadták-e a tanácsunkat, és vajon az fog-e adásba kerülni, amire a legtöbben szavaztunk. Mondjuk rajtunk kívül, gondolom, még volt nagyon sok másik csoport is, és egyáltalán nem biztos, hogy mindenkinek éppen az a reklám tetszett, amin mi konkrétan visítva röhögtünk, mert végre valami ÖTLET... igaz, a kicsit konzervatívabb társak nálunk is megfintorogták.

Az egész estés program egyébként anyagilag több oldalról is hasznosnak bizonyult, mert nyertem rajta egyrészt azzal, hogy adtak utalványt, másrészt meg azzal is, hogy este 10-re értem haza, és már nem kellett vacsorázni, hanem csak megnézni a doktor hausz végét, és fejjel előre beborulni aludni. Mekkora spórolás.